Császy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császy László
Született1882. február 21.[1]
Mikola
Elhunyt1919. május 3. (37 évesen)[1]
Baktalórántháza
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Császy László (Mikola, 1882. február 21.Nyírbakta, 1919. május 3.) a Tanácsköztársaság vértanúja, pedagógus, református presbiter.

Életpályája[szerkesztés]

1900-ben érettségizett a szatmárnémeti középiskolában. A kolozsvári egyetemen szerzett görög-latin szakos tanári oklevelet 1904-ben. 1904–1907 között a szatmári református gimnázium tanárjelöltje, majd helyettes tanára volt. 1907-ben Hajdúnánásra került. 1907–1908 között a hódmezővásárhelyi református gimnázium helyettes tanára volt. 1908–1912 között a kisvárdai állami polgári iskolában oktatott. 1912-től a kisvárdai gimnáziumban tanított. Tanítványai tisztelték emberségéért, humoráért. Református presbiterként is helyeselte az oktatás és a vallás szétválasztását. 1913-tól a Felsőszabolcsi Hírlap felelős szerkesztője volt, amelyet a Tanácsköztársaság idején Kisvárdai Munkás címmel szerkesztett tovább.

Halála[szerkesztés]

A Tanácsköztársaság idején, 1919. április 11-én megválasztották a kisvárdai Munkás-, Katona- és Földmívestanács ötven tagja egyikének. Két héttel később megszállták Kisvárdát a románok. Az öttagú direktórium mindegyik tagja elmenekült. Császy maradt, és továbbra is megtartotta óráit. Május 2-án a románok letartóztatták. A védelmére a román parancsnokság előtt összegyűlt diákokat és riasztólövésekkel oszlatták szét. Másnap Császyt öt másik fogollyal együtt elvitték Nyírbaktára, és belelőtték a helyi parasztokkal megásatott tömegsírba.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kiss Ibolya: Császy László (Pededagógiai Szemle, 1963. 7-8. sz.)
  • Cs. Tóth Endre: Császy László (Kioltott fáklyák, Budapest, 1963)
  • Lengyel Tibor: Utcanévbotrány. Kegyeletsértésért perel Császy (Népszava, 2013. ápr. 25.)
  • Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Kioltott fáklyák. Emlékezések a Fehér terror pedagógus áldozatairól. Szerkesztette: Bihari Mór és mások. [Bp.], Tankönyvkiadó, 1963.