Berthóti Ferenc

Berthóti Ferenc (? – Kassa, 1710. szeptember 11.) kuruc szenátor és vicegenerális.

Családja

Sáros vármegyei római katolikus birtokos nemesi család sarja, Berthóti Gábor alispán és Vécsey Mária fia, Berthóti István vicegenerális féltestvére. Ő maga, úgy tűnik, nem alapított családot. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707 elején rábízta ifjabb báró Palocsay István gyámságát, mivel annak özvegy édesanyja rangján aluli házasságot kötött.

Élete

1687-ben az eperjesi vértörvényszék elé idézték. 1703 októberében csatlakozott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához. Az északkeleti határszélek katonaságának és várőrségeinek parancsnoka, lovas ezereskapitány, a szepes–sárosi kincstári birtokok prefektusa és a szomolnoki bányák inspektora lett. A szécsényi országgyűlésen szenátorrá választották. 1706 nyarán kassai vicegenerális lett, s Forgách Simon főkapitány fogságra vetése után lényegében ő lett a kassai főkapitányság első embere, a kuruc hátország legbiztosabb területének katonai és gazdasági vezetője. (1707-től névelegesen Károlyi Sándor állt a „tizenhárom vármegye” élén, de gyakorlatilag ő a tiszántúli és partiumi hadműveleteket irányította.) Berthóti 1707-ben tagja volt a varsói szerződést megkötő küldöttségnek is, távollétében Radics András brigadéros, kassai városparancsnok látta el a vicegenerálisi teendőket. A fejedelem 1707. december 25-én Sáros vármegye főispáni helytartójává is kinevezte. Pestisjárvány ragadta el. Arcképe a sárospataki Rákóczi Múzeumban található.

Irodalom

• Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. 60–61. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 9638312939
• Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 9634463940