Bernáth István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernáth István
Született 1928. szeptember 13.
Orosháza
Elhunyt 2012. augusztus 10. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Radó Márta (1955-1988)
Oross Jolán (1994-)
Foglalkozása irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár

Bernáth István (Orosháza, 1928. szeptember 13.2012. augusztus 10.[1]) magyar irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Az International Association for Scandinavian Studies (és a Scandinavica című folyóirat szerkesztőbizottsági), az International Vereniging voor Nederlandistiek tagja, az International Saga Society elnökségi tagja.

Életpályája[szerkesztés]

1946-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE BTK-n tanult. 1951-1954 között esztergályos, rádióműszerész, könyvtáros volt. 1955-1961 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1962-1971 között tanult, kutatott és oktatott Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Belgium egyetemein. 1968-1992 között az ELTE BTK tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1968-1995 között a Világirodalmi Lexikon főmunkatársa volt. 1992-től a Durbani Egyetem (Dél-Afrika) vendégprofesszora.

Munkássága[szerkesztés]

Irodalmi díjakat kapott Izlandban, Belgiumban. Eleinte német, francia költőket publikált (Johann Wolfgang von Goethe, Hölderin, Bertolt Brecht, Paul Verlaine), a bibliai Énekek énekét, majd a skandináv, a németalföldi és az afrikánsz kultúrákat és irodalmakat kutatta, oktatta és fordította. Elsőként fordított magyarra izlandiból hét könyvet (az Edda-verseket, öt izlandi sagát, a Nobel-díjas Laxnesst). Fordításokkal, tanulmányokkal feltárt még két európai nyelvterületet, a föroyarit (Feröer-szigetek) és a frízt, valamint a dél-afrikai afrikánszt. 1999-ben fordításában és jegyzeteivel jelent meg Anna Frank naplójának teljes szövegű kiadása, 2001-ben pedig a Frank család biográfiája.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Dr. Bernáth Kálmán (1898-1963)[2] és Kéry Erzsébet (1906-1983)[3] voltak. Volt egy testvére is, Bernáth Kálmán. 1955-1988 között Radó Márta volt a felesége. Két fiuk született; István (1955) és Márton (1959). 1994-től Oross Jolán a felesége.

Művei[szerkesztés]

  • Németalföldi költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1965)
  • Skandináv költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1967)
  • Észak-európai népek irodalma (1970)
  • Hollandból magyarra. Kultúrhistóriai kapcsolatok (esszék, szerkesztés, 1986)
  • Egy miatyánk Dél-Afrikáért - Afrikánsz irodalmi antológia (1994)
  • Skandináv mitológia (monográfia, forrásszövegek 2005)
  • Skandináv mitológia; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2011

Műfordításai[szerkesztés]

  • Johann Wolfgang von Goethe: Reineke, a róka (eposz, bevezető, Füst Milán, 1958)
  • Wilhelm Hauff: Mesék (mesék, 1958)
  • Indridi G. Thorsteinsson: A 79-es sofőr (regény. 1959)
  • J. C. F. Hölderlin: Versek, levelek, Hyperion, Empedoklész (1961)
  • Énekek éneke (1962)
  • Ernst Toller: A géprombolók (dráma, 1962)
  • Halldór Laxness: Izlandi pör (regény, 1965)
  • Vikingfiak (izlandi saga, bevezető, jegyzetek, fordítás, 1965)
  • Három izlandi történet (Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga, előszó, jegyzetek, 1973)
  • Kopasz Grím-fia Egill; Tóni Túra Utazási Iroda, Bp., 1995
  • Egils saga Skalla-grímssonar. Kopasz Grím-fia Egil története. Egy 1220-1230 körül borjúpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga; ford., jegyz. Bernáth István, bev. Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)
  • Völsunga saga. A Völsungok története. Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet; ford., jegyz. Bernáth István, utószó ... Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  

További információk[szerkesztés]