Bernáth István

Bernáth István
Élete
Született	1928. szeptember 13. Orosháza
Elhunyt	2012. augusztus 10. (83 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Radó Márta (1955-1988) Oross Jolán (1994-)
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2003)
Bernáth István weboldala

Bernáth István (Orosháza, 1928. szeptember 13. – 2012. augusztus 10.) magyar irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Az International Association for Scandinavian Studies (és a Scandinavica című folyóirat szerkesztőbizottsági), az International Vereniging voor Nederlandistiek tagja, az International Saga Society elnökségi tagja.

Életpályája

1946-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE BTK-n tanult. 1951-1954 között esztergályos, rádióműszerész, könyvtáros volt. 1955-1961 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1962-1971 között tanult, kutatott és oktatott Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Belgium egyetemein. 1968-1992 között az ELTE BTK tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1968-1995 között a Világirodalmi Lexikon főmunkatársa volt. 1992-től a Durbani Egyetem (Dél-Afrika) vendégprofesszora.

Munkássága

Irodalmi díjakat kapott Izlandban, Belgiumban. Eleinte német, francia költőket publikált (Johann Wolfgang von Goethe, Hölderin, Bertolt Brecht, Paul Verlaine), a bibliai Énekek énekét, majd a skandináv, a németalföldi és az afrikánsz kultúrákat és irodalmakat kutatta, oktatta és fordította. Elsőként fordított magyarra izlandiból hét könyvet (az Edda-verseket, öt izlandi sagát, a Nobel-díjas Laxnesst). Fordításokkal, tanulmányokkal feltárt még két európai nyelvterületet, a föroyarit (Feröer-szigetek) és a frízt, valamint a dél-afrikai afrikánszt. 1999-ben fordításában és jegyzeteivel jelent meg Anna Frank naplójának teljes szövegű kiadása, 2001-ben pedig a Frank család biográfiája.

Családja

Szülei: Dr. Bernáth Kálmán (1898-1963) és Kéry Erzsébet (1906-1983) voltak. Volt egy testvére is, Bernáth Kálmán. 1955-1988 között Radó Márta volt a felesége. Két fiuk született; István (1955) és Márton (1959). 1994-től Oross Jolán a felesége.

Művei

• Németalföldi költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1965)
• Skandináv költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1967)
• Észak-európai népek irodalma (1970)
• Hollandból magyarra. Kultúrhistóriai kapcsolatok (esszék, szerkesztés, 1986)
• Egy miatyánk Dél-Afrikáért - Afrikánsz irodalmi antológia (1994)
• Skandináv mitológia (monográfia, forrásszövegek 2005)
• Skandináv mitológia; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2011

Műfordításai

• Johann Wolfgang von Goethe: Reineke, a róka (eposz, bevezető, Füst Milán, 1958)
• Wilhelm Hauff: Mesék (mesék, 1958)
• Indridi G. Thorsteinsson: A 79-es sofőr (regény. 1959)
• J. C. F. Hölderlin: Versek, levelek, Hyperion, Empedoklész (1961)
• Énekek éneke (1962)
• Ernst Toller: A géprombolók (dráma, 1962)
• Halldór Laxness: Izlandi pör (regény, 1965)
• Vikingfiak (izlandi saga, bevezető, jegyzetek, fordítás, 1965)
• Három izlandi történet (Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga, előszó, jegyzetek, 1973)
• Kopasz Grím-fia Egill; Tóni Túra Utazási Iroda, Bp., 1995
• Egils saga Skalla-grímssonar. Kopasz Grím-fia Egil története. Egy 1220-1230 körül borjúpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga; ford., jegyz. Bernáth István, bev. Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)
• Völsunga saga. A Völsungok története. Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet; ford., jegyz. Bernáth István, utószó ... Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)

Elismerései

• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003)
• Az Izlandi Köztársaság Sólyomrendjének lovagkeresztje (2003)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Bernáth István honlapja Archiválva 2012. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Nemzet Online
• Kortárs magyar írók