Benzál-klorid
| Benzál-klorid | |||
| |||
| IUPAC-név | (Diklórmetil)benzol | ||
| Más nevek | benzál-klorid benzilidén-klorid benzilidén-diklorid benzil-diklorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 98-87-3 | ||
| PubChem | 24855098 | ||
| ChemSpider | 7133 | ||
| EINECS-szám | 202-709-2 | ||
| KEGG | C19165 | ||
| ChEBI | 82273 | ||
| RTECS szám | CZ5075000 | ||
| InChIKey | CAHQGWAXKLQREW-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1099407 | ||
| UNII | 222447TR16 | ||
| UN-szám | 1886 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1412576 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H6Cl2 | ||
| Moláris tömeg | 161,03 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,254 g/cm³, folyadék | ||
| Olvadáspont | −17 és −15 °C között | ||
| Forráspont | 205 °C (82 °C @10 Hgmm) | ||
| Oldhatóság (vízben) | kevéssé | ||
| Gőznyomás | 0,6 kPa (45 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Mérgező (T)[1] | ||
| R mondatok | R22, R23, R37/38, R40, R41[1] | ||
| S mondatok | (S1/2), S36/37, S38, S45[1] | ||
| Lobbanáspont | 88 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 525 °C[1] | ||
| LD50 | 3250 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A benzál-klorid szerves vegyület, halogénezett szénhidrogén, képlete C6H5CHCl2.[2] Színtelen, könnyfakasztó folyadék, a szerves kémiai szintézisekben használják.
A benzál-kloridot a toluol gyökös klórozásával állítják elő, melynek első lépésében benzil-klorid keletkezik, illetve a reakciót tovább folytatva benzotriklorid állítható elő:
- C6H5CH3 + Cl2 → C6H5CH2Cl + HCl
- C6H5CH2Cl + Cl2 → C6H5CHCl2 + HCl
- C6H5CHCl2 + Cl2 → C6H5CCl3 + HCl
A benzál-klorid nagy részéből hidrolízissel benzaldehidet állítanak elő:[3]
- C6H5CHCl2 + H2O → C6H5CHO + 2 HCl
Erős bázis hatására a benzál-kloridból fenilkarbén keletkezik.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzal chloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- 1 2 3 4 5 6 A benzál-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 31. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ BENZAL CHLORIDE. International Programme on Chemical Safety. (Hozzáférés: 2007. október 30.)
- ↑ Manfred Rossberg, Wilhelm Lendle, Gerhard Pfleiderer, Adolf Tögel, Eberhard-Ludwig Dreher, Ernst Langer, Heinz Rassaerts, Peter Kleinschmidt, Heinz Strack, Richard Cook, Uwe Beck, Karl-August Lipper, Theodore R. Torkelson, Eckhard Löser, Klaus K. Beutel, “Chlorinated Hydrocarbons” in Ullmann’s Encyclopedia of Chemical Technology, 2007 John Wiley & Sons: New York.