Benthophilus magistri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Benthophilus magistri
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Benthophilini
Nem: Benthophilus
Eichwald, 1831
Faj: B. magistri
Tudományos név
Benthophilus magistri
Iljin, 1927
Szinonimák
  • Benthophilus macrocephalus magistri Iljin, 1927
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Benthophilus magistri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Benthophilus magistri témájú kategóriát.

A Benthophilus magistri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Benthophilus magistri Ázsiában is és Európában is előfordul. Ázsiában a Kaszpi-tengerben, míg Európában az Azovi-tenger környékén található meg; pontosabban a Kubán folyó torkolatvidékétől, egészen a Taganrogi-öbölig.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal legfeljebb 8,4 centiméter hosszú. Fején nagyjából egyforma méretűek a dudorok. Testét, sűrűn apró dudorok borítják.

Életmódja[szerkesztés]

A Benthophilus magistri mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. Fenéklakó hal, amely a homokba rejtőzve él. Tápláléka főleg puhatestűek, rákok és árvaszúnyoglárvák. Körülbelül egy évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény körülbelül 2-3 különböző üres kagyló- vagy csigaházba rakja le ikráit. Ívás után a felnőtt halak elpusztulnak.

Források[szerkesztés]