Ugrás a tartalomhoz

Bencze Gyula (fizikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bencze Gyula
Életrajzi adatok
Született1936 május 2.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2019. június 13. (83 évesen)[2]
Budapest[3]
Ismeretes mintfizikus
Állampolgárságmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem (1954-1959)
Doktorátusi tanácsadóiMátrai Tibor
Pályafutása
Szakterületfizikus
Kutatási területmagfizika
Tudományos fokozatCSc. (1968)
DSc. (1974)
Szakmai kitüntetések

Bencze Gyula (Budapest, 1936. május 2. – Budapest, 2019. június 3.) magyar elméleti fizikus, tudományos ismeretterjesztő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont professor emeritusa.[1]

A Trefort utcai gyakorló gimnáziumban először Tarján Imre volt az osztályfőnöke. 1954-ben érettségizett, majd 1959-ben szerzett fizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Diplomamunkáját a KFKI spektroszkópiai osztályán készítette, témavezetője volt Mátrai Tibor és Marx Györgyné Koczkás Edit is. Tudományos pályájának meghatározó szakasza is a Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdődött, innen is ment nyugdíjba.

Széles körű nyelvtudása folytán számos szakmai konferencia aktív résztvevője, külföldi egyetemek meghívott kutatója lehetett. Szakterülete a magreakciók elmélete és a sok részecske szóráselmélet volt. Új egzakt integrálegyenleteket vezetett le az n-részecske tranzitoperátorokra minimális csatolás mellett (Bencze-egyenletek, 1973). Később két amerikai munkatársával ő dolgozta ki a kvantummechanika n-test problémájának precíz matematikai tárgyalását azonos részecskékre (1979-1982) mind a stacionárius, mind pedig az időfüggő formalizmus keretében.[4][5] Az általa bevezetett integrálegyenleteket később Edward F. Redish,[6] és a négytest-probléma speciális esetét tárgyaló ausztráliai Ian H. Sloan munkásságát is elismerve, azóta is BRS-egyenletekként tartja számon a szakma.

Kandidátusi értekezését[7] 1968-ban, a fizikai tudományok doktora címet[8] pedig 1974-ben szerezte meg. 1980 és 1986 között tudományos igazgatóhelyettes volt az Intézetben. Aktívan küzdött az áltudományok ellen, meghonosította hazánkban az Amerikában megismert szkeptikus mozgalmat és tagja volt a Tényeket Tisztelők Társaságának. Jó humorát, kiváló íráskészségét sikerrel hasznosította a tudományos ismeretterjesztésben. Sok ismeretterjesztő cikket is publikált.[9]

  1. 1 2 Staar Gyula (2016). "Bencze Gyula 80 éves!". Természet Világa. 147 (5): 216. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  2. 1 2 Lévai Péter (2019. június 21.). "Elhunyt Bencze Gyula (83) - Nekrológ". wigner.hu. Hozzáférés: 2024. február 16..
  3. 1 2 "Mta köztestuleti tagok". Hozzáférés: 2024. február 17..
  4. Bencze, Gyula (1974). "Class of integral equations for the 𝑁-particle transition operators". Phys Rev. C (16): 564. doi:10.1103/PhysRevC.16.564. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  5. Gyula Bencze (1982). "Time-dependent scattering theory for identical particles". Phys Rev. C (25): 136. doi:10.1103/PhysRevC.25.136. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  6. "Edward Redish". 2024. február 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. február 15..
  7. Bence, Gyula. A deuteron optikai potienciál vizsgálata. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); Check date values in: |accessdate= (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)
  8. Bencze, Gyula. A kvantummechanikai N-részecske szórásprobléma integrálegyenletei. {{cite book}}: Unknown parameter |accessyear= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)
  9. Bencze Gyula (2017). "Szólászabadság és/vagy tudomány". Természet Világa. 148 (92): 2.