Barát Irén
| Barát Irén | |
| Született | 1890. július 15. Temesvár |
| Elhunyt | 1972. január 18. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Barát Ármin |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1914) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-954/955)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barát Irén (Temesvár, 1890. július 15. – Budapest, 1972. január 18.)[3] orvos, tüdőgyógyász, állami díjas (1970). Testvére Barát Béla (1888–1945) építész, művészeti író.
Élete[szerkesztés]
Barát Ármin (1860–1937) újságíró, műfordító és Róth Julianna (1856–1939) lánya. Középiskolai tanulmányait részben szülővárosában, részben Budapesten végezte. A Budapesti Tudományegyetemen 1914-ben megkapta orvosdoktori oklevelét, majd néhány héttel később kitört az első világháború. Ekkor szolgálatra jelentkezett és Zsolnára került, ahol Rusznyák István volt a főnöke. Hallgatóként az anatómiai, majd az élettani, végül a kórbonctani intézetben dolgozott Krompecher Ödön mellett. 1917-től 1924-ig a Korányi Sándor vezette belgyógyászati klinika gyakornoka, majd tanársegédje, 1924-től 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig a budakeszi Erzsébet-királyné Szanatórium (ma Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) főorvosa volt. 1934 és 1971 között a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének titkára, 1958 és 1964 között a TBC-szakcsoport és a belőle alakult Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság (1964–1969) elnöke, a tüdőgyógyász társadalom egyik vezető egyénisége volt. Fő érdeme, hogy a betegágy melletti orvosi tevékenység minőségének biztosítására törekedett.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Egykori munkatársai nevében Böszörményi Miklós, barátai és tisztelői nevében Gobbi Hilda búcsúztatta.[4]
Főbb művei[szerkesztés]
- Az ascorbinsav a tuberkulózis kezelésében. (Orvosképzés, 1936)
- Streptomycin kezelés alatt fellépett meningitis tuberculosa (Orvosok Lapja, 1949)
- A felnőttkori primär és postprimär tuberkulózis (Budapest, 1950)
- Isonikotinsäure hydrozid in der Behandlung der Tuberkulose (Therapia Hungarica, 1953)
- Adatok a friss tüdőfolyamatok hármas antituberkulotikus kezeléséhez. Bárász Zoltánnal. (Tuberkulózis, 1960)
- Tüdőadenomatosisról egy eset kapcsán. Gyenei Ivánnal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Kiváló orvos (1952)
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1956)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Korányi Frigyes-emlékérem (1963)
- Állami Díj (1970)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Elhunyt dr. Barát Irén (1972. január 20.) Magyar Hírlap, 5. évfolyam, 20. szám
- ↑ Elbúcsúztatták dr. Barát Irént (1972. január 28.) Magyar Hírlap, 5. évfolyam, 28. szám
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930)
- Gách Marianne. „Egy óra dr. Barát Irénnel”, Béke és Szabadság, 1954. december 15. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- (1970. január 14.) „Fél évszázados győzelmes harc a tbc ellen”. Magyar Nemzet (Magyarország) 26 (11).
- Névpont. Szerk. Kozák Péter
