Barla Szabó József (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barla Szabó József

Született 1883. március 23.
Somogyvisonta
Elhunyt1960. március 16. (76 évesen)
Budapest
Párt Országos Kisgazda- és Földműves Párt
Egységes Párt

Foglalkozás orvos, sebész, politikus

dr. Barla Szabó József (Somogyvisonta, 1883. március 23.Budapest, 1960. március 16.[1]) magyar orvos, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Somogyvisontán született 1883. március 23-án, ahol apja, Barla Szabó József református lelkész és 1884-től 1887-ig országgyűlési képviselő volt. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén és Csurgón végezte, majd orvosi pályára lépett. A budapesti egyetemen tanult és itt avatták doktorrá 1906-ban. Orvostan-hallgató korában részt vett a budapesti egyetemi Bethlen Gábor-Kör megalapításában; 1904-ben e körnek elnöke volt.

Diplomájának megszerzése után Réczey Imre professzor klinikájára került, 1909-ben műtősebészi oklevelet szerzett. Hatósági tisztiorvosi s középiskolai egészségtanári vizsgát is tett. A szakirodalommal is kezdett foglalkozni s különböző kórházakban szerzett gyakorlatot. A Magyar Sebésztársaság ülésein több orvostudományi előadást tartott.

1916 októberben a budapesti Bethesda-kórház sebészeti főorvosa, 1919. január 15-étől igazgatója, 1921. január 15-én pedig az Erzsébet-kórház főorvosa lett. Mint ezredorvos teljesített a háború alatt katonai szolgálatot és Verebély Tibor professzor osztályán 1916-ban a Révész-utcai utókezelő intézetben dolgozott. Közgazdasági tanulmányokkal is foglalkozott, cikkei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Szózatban. 1920-ban lett nemzetgyűlési képviselő kisgazda programmal, a szigetvári kerületből. 1922-ben régi kerülete újra képviselővé választotta. Nagyatádi Szabó István hívének számított. A Házban igen sokszor szerepelt, legnagyobb feltűnést az a beszéde keltette, mellyel Bárczy István budapesti polgármesteri működését kritizálta s az, amelyet az egészségügyi intézet felállítása érdekében mondott. 1925-től a budapesti állami gépgyár főorvosa, majd egészségügyi főtanácsos is volt.

1926 decemberében egységespárti programmal a szigetvári kerület újra megválasztotta. 1931-ben kikerült az országgyűlésből, ezután igazgató főorvosként dolgozott. 1960-ban halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés]

  • 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921
  • 1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922
  • 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922
  • 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932
  • 1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927
  • 1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927

Jegyzetek[szerkesztés]