Bardonecchia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bardonecchia
Bardonecchia címere
Bardonecchia címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPiemont
MegyeTorino (TO)
Polgármester Francesco Avato
Védőszent Hippolütosz
Irányítószám 10052
Körzethívószám 0122
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség3028 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1312 m
Terület132,31 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 04′ 42″, k. h. 6° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 42″, k. h. 6° 42′ 12″
Elhelyezkedése Torino térképén
Elhelyezkedése Torino térképén
Bardonecchia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardonecchia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bardonecchia (piemonti nyelven Bardonecia, okcitánul Bardonescha, franciául Bardonèche) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. A település védőszentje Hippolütosz ellenpápa.

Piemont és egyben Olaszország legnyugatibb települése.

Története[szerkesztés]

A település nevét először 726-ban említik, egy, a Novalesa apátságnál talált dokumentumban. Előtte valószínűleg a kelták lakták.[2]

Bardonecchia helyén eredetileg egy tó volt, melyet a környező, hegyi patakok és a Dora di Bardonecchia nevű kis folyó táplált. Ezt a tavat valószínűleg a szaracénok csapolták le a 10. században.

Középkor[szerkesztés]

906-ban a szaracénok, akiknek ekkor a Provence-beli Lagarde-Freinet-ben volt a bázisuk, egészen a Novalesa-apátságig eljutottak, így ezt a települést is kifosztották. Az ezredforduló után, 1001-ben Arduino Glabrone szorította vissza őket. III. Ottó német-római császár megerősítette I. Olderico Manfredi torinói uralkodót, így az ő hatalma ide is kiterjedt.[3] 1050-től kezdve a terület a Savoyai grófság alá tartozott.[4] Susai Adelaide halálával a terület francia kézbe, Vienne-i fennhatóság alá került.[5][6]

1339-től a falucska a franciákhoz tartozott.[7]

Reneszánsz[szerkesztés]

A Tour d'Amont, Bardonnèche egykori erődjének maradványai

Az 1700-as évek[szerkesztés]

19. század[szerkesztés]

20. század[szerkesztés]

2000-es évek, téli olimpia[szerkesztés]

A 2006. évi téli olimpiai játékokon Bardonecchia volt a játékok egyik helyszíne. Itt rendezték a snowboard-versenyeket, továbbá a három közül az egyik olimpiai falu is itt volt. 2007-ben az Universiade több versenyszámát is Bardonecchiában rendezték. 2008-ban a Nemzetközi Vöröskereszt olaszországi szervezetének is itt volt gyűlése.[8]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Bardonecchia község Torino megye térképén

Szomszédos települések: Avrieux, Bramans, Exilles, Modane, Névache, Oulx

Etimológia[szerkesztés]

A 9. században a települést Bardonisca néven említik. Egy 1148-as okiraton Bardonescaként szerepel. Jelenlegi nevét már 1365-ben elnyerte. A név eredete valószínűleg a longobárdokhoz köthető.[9]

Kultúra[szerkesztés]

Sant'Ippolito templom[szerkesztés]

Forte Bramafam[szerkesztés]

Palazzo delle Feste[szerkesztés]

Colonia 9 marzo[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

1984-ben a Giro d’Italia keresztülhaladt a településen is.

Év Szakasz Indulás Km Szakaszgyőztes Összetett első
1984 16ª Alessandria 198 NOR Dag-Erik Pedersen ITA Francesco Moser

Frazionék[szerkesztés]

Demográfia[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

1995-ben a ’Ndrangheta maffiacsoport túlzott befolyása miatt feloszlatták a község tanácsát.[10]

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom[szerkesztés]

  • Città e paesi d'Italia, vol. I, De Agostini, 1966
  • Maria Luisa Tibone (con testimonianze di Pier Luigi Borbotto), Bardonecchia - I percorsi della memoria, Omega Edizioni, Torino, 2003, ISBN 88-7241-265-X
  • Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, Alzani Editore, Pinerolo (TO), 1998, ISBN 88-8170-032-8
  • G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, Bardonecchia e le sue valli, Edizione a cura dell'Azienda Autonoma di Soggiorno di Bardonecchia, 1979

Források[szerkesztés]

  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 16. oldal
  3. Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, 75. oldal
  4. Maria Luisa Tibone, op. cit, 53. oldal
  5. Michele Ruggiero, op. cit., 99., 116. oldal
  6. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 20. oldal
  7. Michele Ruggiero, op. cit., 128. oldal
  8. Assemblea nazionale Pionieri. [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  9. Forrás: Dizionario di toponomastica, UTET, 2006, 71. oldal
  10. Articolo dall'archivio del Corriere della Sera