Bardonecchia
| Bardonecchia (Bardonecia, Bardonescha) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Piemont | ||
| Megye | Torino (TO) | ||
| Polgármester | Francesco Avato | ||
| Védőszent | Hippolütosz | ||
| Irányítószám | 10052 | ||
| Körzethívószám | 0122 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3028 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1312 m | ||
| Terület | 132,31 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Torino térképén | |||
![]() | |||
| Bardonecchia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardonecchia témájú médiaállományokat. | |||
Bardonecchia (piemonti nyelven Bardonecia, okcitánul Bardonescha, franciául Bardonèche) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. A település védőszentje Hippolütosz ellenpápa.
Piemont és egyben Olaszország legnyugatibb települése.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település nevét először 726-ban említik, egy, a Novalesa apátságnál talált dokumentumban. Előtte valószínűleg a kelták lakták.[2]
Bardonecchia helyén eredetileg egy tó volt, melyet a környező, hegyi patakok és a Dora di Bardonecchia nevű kis folyó táplált. Ezt a tavat valószínűleg a szaracénok csapolták le a 10. században.
Középkor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]906-ban a szaracénok, akiknek ekkor a Provence-beli Lagarde-Freinet-ben volt a bázisuk, egészen a Novalesa-apátságig eljutottak, így ezt a települést is kifosztották. Az ezredforduló után, 1001-ben Arduino Glabrone szorította vissza őket. III. Ottó német-római császár megerősítette I. Olderico Manfredi torinói uralkodót, így az ő hatalma ide is kiterjedt.[3] 1050-től kezdve a terület a Savoyai grófság alá tartozott.[4] Susai Adelaide halálával a terület francia kézbe, Vienne-i fennhatóság alá került.[5][6]
1339-től a falucska a franciákhoz tartozott.[7]
Reneszánsz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1700-as évek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]19. század
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]20. század
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2000-es évek, téli olimpia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2006. évi téli olimpiai játékokon Bardonecchia volt a játékok egyik helyszíne. Itt rendezték a snowboard-versenyeket, továbbá a három közül az egyik olimpiai falu is itt volt. 2007-ben az Universiade több versenyszámát is Bardonecchiában rendezték. 2008-ban a Nemzetközi Vöröskereszt olaszországi szervezetének is itt volt gyűlése.[8]
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szomszédos települések: Avrieux, Bramans, Exilles, Modane, Névache, Oulx
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 9. században a települést Bardonisca néven említik. Egy 1148-as okiraton Bardonescaként szerepel. Jelenlegi nevét már 1365-ben elnyerte. A név eredete valószínűleg a longobárdokhoz köthető.[9]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sant'Ippolito templom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Forte Bramafam
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Palazzo delle Feste
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Colonia 9 marzo
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1984-ben a Giro d’Italia keresztülhaladt a településen is.
| Év | Szakasz | Indulás | Km | Szakaszgyőztes | Összetett első |
|---|---|---|---|---|---|
| 1984 | 16ª | Alessandria | 198 | ||
Frazionék
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1995-ben a ’Ndrangheta maffiacsoport túlzott befolyása miatt feloszlatták a község tanácsát.[10]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Panorama
- A Susa-völgy a Monte Colomionról
- A Coignet lápolna
- A Sant'Antonio Abate templom
- San Pietro templom
- A Sant'Andrea templom
- téli látkép
Kapcsolódó irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Città e paesi d'Italia, vol. I, De Agostini, 1966
- Maria Luisa Tibone (con testimonianze di Pier Luigi Borbotto), Bardonecchia - I percorsi della memoria, Omega Edizioni, Torino, 2003, ISBN 88-7241-265-X
- Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, Alzani Editore, Pinerolo (TO), 1998, ISBN 88-8170-032-8
- G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, Bardonecchia e le sue valli, Edizione a cura dell'Azienda Autonoma di Soggiorno di Bardonecchia, 1979
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "demo.istat.it/?l=it".
- ↑ G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 16. oldal
- ↑ Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, 75. oldal
- ↑ Maria Luisa Tibone, op. cit, 53. oldal
- ↑ Michele Ruggiero, op. cit., 99., 116. oldal
- ↑ G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 20. oldal
- ↑ Michele Ruggiero, op. cit., 128. oldal
- ↑ "Assemblea nazionale Pionieri". 2009. március 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 20.
- ↑ Forrás: Dizionario di toponomastica, UTET, 2006, 71. oldal
- ↑ Articolo dall'archivio del Corriere della Sera

