Ugrás a tartalomhoz

Balogh László (festő, 1930–2023)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogh László
(László Balogh)
Született1930. január 12.[1][2]
Szentendre
Elhunyt2023. június 11. (93 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1951–1957)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (2006)
SablonWikidataSegítség

Balogh László (Szentendre, 1930. január 12.2023. június 11.) magyar festő, grafikus.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Balogh József és Tompa Márta voltak. 1949–1951 között a Magyar Acélárugyárban volt segédmunkás. 1951–1957 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Barcsay Jenő és Konecsni György oktatta. 1956-tól kiállító művész. 1957-től tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Művészek Stúdiójának. 1958–1965 között a szentendrei művésztelep tagja volt. 1962-ben Olaszországban volt tanulmányúton. 1965-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. 1966-ban Lengyelországban, 1969-ben pedig Romániában volt tanulmányi úton. 1970-ben Jugoszláviában tanulmányutat tett. 1981-ben a Szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja volt. 2004-ben portréfilm készült róla.

Festészeti munkái mellett könyvborítókat, plakátokat, településcímereket készített. A sokféle törvényt feltáró szentendrei piktúra képviselője; művein szilárd, racionális módon idézi fel anyagi és szellemi környezetét. Sokoldalúan felkészült grafikus, a színellentétek dinamikus kihasználója.

A legközvetlenebb Barcsay-tanítványok egyike. Korai munkái még erősen kötődnek a szentendrei városképhez. A hetvenes-nyolcvanas években már a színek és a színrelációk, a formák egyensúlya, ütköztetése, horizontális, vertikális mozgások, közelítő és távolodó motívumok harmóniája vagy diszharmóniája érdekli, azaz tiszta festői problémák foglalkoztatják. Sűrűn szerepel vásznain a bábuvá redukált emberi alak, amely formailag erősen különbözik a Barcsay- vagy Deim-féle idol- vagy baluszterszerű figuráktól. Piktúrája a kezdetektől napjainkig a konstruktivista tradícióra támaszkodik, amennyiben a kompozíciós fegyelem, a rend kitüntetetten fontos számára, ám témaválasztása gyakorta tartalmaz poétikus mozzanatokat (Siratók, Golgota, Árnyak). Grafikusi munkássága is jelentős, számos könyvborítót, plakátot tervezett. A kilencvenes években több tucatnyi település címerét készítette el. (Hann Ferenc)

[4]

Magánélete

[szerkesztés]

1969-ben házasságot kötött Balázs Judittal. Egy lányuk született: Anna (1979).

Kiállításai

[szerkesztés]

Egyéni

[szerkesztés]

Válogatott, csoportos

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Sikátor (1960)
  • Golgota (1980)
  • Mozaik (1986)
  • Játékos formák (1994)
  • Érintés (1994)
  • Ünneplők (2007)

Kötetei

[szerkesztés]
  • Balogh László. Beszélgetés a művésszel; riporter Hann Ferenc; Interart, Budapest, 1990
  • A formák költészete; Pauker Holding Kft., Budapest, 2019 (Pauker collection)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Balogh László: festő, grafikus. Szentendre, 1930-01-12
  2. Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  3. Meghalt Balogh László, 2023. június 11.
  4. Artendre.hu
  5. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Haulisch L.: Balogh László (Művészet, 1962/8.)
  • Barcsay Jenő: Balogh László grafikái (Élet és Irodalom, 1971. június 15.)
  • Mucsi A.: Balogh László (Művészet, 1975/8.)
  • Szeberényi L.: Szentendre festője (Új Tükör, 1983. augusztus 14.)
  • Hann Ferenc: Balogh László kismonográfia (Szentendre, 1990)
  • Hann Ferenc: A rend csendjei (Hitel, 1998/5.)
  • Balogh László retrospektív kiállítása. 2010. január 23–március 15., MűvészetMalom, Szentendre; kurátor Török Katalin; Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2010