Baden (Svájc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baden
Switzerland-Baden-oldcityview.jpg
Baden címere
Baden címere
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonAargau kanton
KerületBadeni kerület
Irányítószám 5400
5405 (Dättwil)
5406 (Rütihof)
Körzethívószám 056
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség19 122 fő (2016. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 381
  • 422
m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baden (Svájc)
Baden
Baden
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″
Baden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden témájú médiaállományokat.

Baden város Svájcban, Aargau kantonban. Lakosainak száma 19 122 fő (2016. december 31.).[1] +/- Baden Fislisbach, Birmenstorf, Gebenstorf, Turgi, Obersiggenthal, Ennetbaden, Wettingen és Neuenhof községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Svájc északi részén, az Limmat folyó jobb partján, Zürichtől 21 kilométerrel északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A település 1230 körül kezdett városi jelleget ölteni, miután piaci jogokat kapott 1297-ben I. Albert városi jogokat adott Badennek. Ágnes magyar királyné 1349-ben adományozta egy szegényházat (Agnessspital, a mostani kórház).[2] 1415-ben az Az Ósvájci Konföderáció elfoglalta Aargau városait és várait. A reformáció 1519 után érte el a Baden grófságot. A második kappeli háború után Baden környékén több plébániát újrakatolizáltak.

1714. szeptember 7. aláírtak a városban a spanyol örökösödési háborút lezáró badeni békeszerződést.

A Helvét Köztársaságban a város volt a Baden kanton székhelye.

1847. augusztus 7-től Baden volt az első télyes svájci vasútvonal végállomása Zürich irányából. A kastélyhegy alatt épült meg az első vasúti alagút Svájcban. 1856. szeptember 29-én a vonalat meghosszabbították Bruggig.[3]

Közigazgatás[szerkesztés]

Baden

Tíz városrész (Quatier) létezik:

  • Allmend-Münzlishausen
  • Altstadt
  • Chrüzliberg
  • Dättwil
  • Kappelerhof
  • Limmat rechts
  • Martinsberg
  • Meierhof
  • Römer
  • Rütihof

Gazdaság[szerkesztés]

Baden, egykor Aargau ipari központja, a 20. század végi szerkezetváltás óta a szolgáltatási szektor által formált.

Közlekedés[szerkesztés]

Az állomás

Baden vasútállomása a Svájci Szövetségi Vasutak Zürich–Brugg-vasútvonal (Bözberg vonalán) található.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az óváros
  • Museum Langmatt
  • Stein-erőd romjai
Baden

Lakosság[szerkesztés]

Nyelvek[szerkesztés]

A lakosság 26,1%-a 2020-ban külföldi volt. 2000-ben 83,8% német, 3,3%-a olasz, 3,0% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,5% angol, 1,4% francia, 1% albán, spanyol anyanyelvű.

Vallások[szerkesztés]

2015-ben a város népességének 34,4%-a római katolikus, 20,6%-a református és egyéb 45%.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Sport[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

  • Románia Segesvár (Románia): A közösmunka célja: középpontjában a hulladékkezelés és az ivóvízkezelés fejlesztése és bővítése áll, lehetővé téve a Badenben és környékén való képzést, a humanitárius támogatást, valamint az iskolák és a közigazgatás korszerűsítését.

Irodalom[szerkesztés]

  • Martin Hartmann, Andreas Steigmeier: Baden (AG, Gemeinde). In: Historisches Lexikon der Schweiz. (németül)
  • Fabian Furter, Bruno Meier, Andrea Schaer, Ruth Wiederkehr: Stadtgeschichte Baden. hier+jetzt, Baden 2015, ISBN 978-3-03919-341-7 (németül)
  • Werner Frenkel: Baden, eine jüdische Kleingemeinde. Fragmente aus der Geschichte 1859–1947. Menes (Books on Demand GmbH), Baden AG 2003, ISBN 3-0344-0174-4 (németül)
  • Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau. Hrsg.: Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte. Band VI, Bezirk Baden I. Birkhäuser, Basel 1976, ISBN 3-7643-0782-X (németül)
  • David Hess: Die Badenfahrt. Orell Füssli, Zürich 1811 (németül)
  • Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau VIII. Der Bezirk Baden III. Band 87. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK, Bern 1998, ISBN 3-909164-65-X (németül)
  • Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1 – Von der frühesten Zeit bis um 1650. Sauerländer, Aarau 1962 (németül)
  • Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart. Sauerländer, Aarau 1965 (németül)
  • Otto Mittler, Peter Felder: 500 Jahre Stadtkirche Baden. Buchdruckerei, Baden 1958 (németül)
  • Uli Münzel, Josef Bürge (Vorwort): Wandlungen des Badener Stadtbildes. Hrsg.: Ortsbürgergemeinde Baden. Baden-Verlag, Baden 1994, ISBN 3-85545-084-6 (németül)
  • Hans Rudolf Sennhauser (Hrsg.): Ausgrabungen in Stadtkirche und Dreikönigskapelle Baden 1967/1968. Kirchen und Siedlungsgeschichte von der Frühzeit bis ins späte Mittelalter. vdf Hochschulverlag AG an der ETH Zürich, Zürich 2008, ISBN 978-3-7281-3229-1 (németül)
  • Thomas Bolt, Uli Münzel: Der Bäderbezirk von Baden und Ennetbaden. (= Schweizerische Kunstführer. Nr. 399). Hrsg. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK. Bern 1986, (németül)
  • Guido Faccani: Die Pfarrkirche von Baden. Entwicklung der Kirche St. Maria und der Siedlung. Hier + jetzt, Baden 2010, ISBN 978-3-03919-151-2 (németül)
  • Markus Somm: Elektropolis an der Limmat: Baden und die BBC, 1870 bis 1925 – Die Beschreibung einer Transformation. Stämpfli, Bern 2019, ISBN 978-3-72726-062-9 (németül)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b https://www.ag.ch/media/kanton_aargau/dfr/dokumente_3/statistik/publikationen/statistikthemen/bevoelkerung_1/Bevoelkerungstatistik_2016_2HJ.pdf
  2. Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1, S. 162–170. (németül)
  3. Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2, S. 234–245. (németül)
  4. Wohnbevölkerung nach Religionszugehörigkeit, 2015. Bevölkerung und Haushalte, Gemeindetabellen 2015. Statistik Aargau