B. Kovács András (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1949-ben született újságíróról, íróról, szociográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).
B. Kovács András
Született1949. május 25. (74 éves)
Kolozsvár
HázastársaTapodi Zsuzsa
SzüleiKovács András
Foglalkozása
IskoláiBabeș–Bolyai Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

B. Kovács András, született Kovács András (Kolozsvár, 1949. május 25. –) magyar újságíró, közíró, szociográfus, költő. Kovács András fia, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész férje. Írói álneve Kolozsvári András.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosában érettségizett (1967), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filológiai karán angol-magyar szakos diplomát szerzett (1972). Tanári pályáját a brassói Unirea Líceum magyar tagozatán kezdte (1972–79), majd az Ifjúmunkás (1982–88), Megyei Tükör és Háromszék (1988–90) szerkesztője, 1990-től 1998-ig a Romániai Magyar Szó háromszéki tudósítója. 1998-tól 2014-ig ismét a Háromszék belső munkatársa.

Első írása az Előrében jelent meg (1978). Cikkeit közölte a Korunk, Művelődés, A Hét, 1990 után az Erdélyi Figyelő, Háromszék, Krónika, Forrás, Székelyföld, Erdélyi Napló, Pro Minoritate és Hitel. Munkáiból kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban (1984-87) s ankétja a romániai magyar tanügy 1945-49 között kialakult önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szóban (1990). Ugyanitt (1990/15–21) jelent meg beszélgetése Nagy Gézával, a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről (Nagy Géza visszaemlékezéseiből. Emlékek egy régi-új egyetemről).

Kultúrszociológus szemmel vizsgálja a romániai magyarság fiataljainak helyzetét, a romániai magyar oktatásügyet. Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdőközbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállaltok magánkézbe juttatásának fonákságait valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben olyan kisebbségi életsorsokat mutat be, melyek a világháború, a diktatúrából való disszidálás, a '89-es rendszerváltás előzményeire és következményeire, társadalmi kataklizmáira és azok egyéni életpályákra gyakorolt hatására fókuszálnak. A 20. század helytörténeti vonatkozásait feldolgozó kötetei az erdélyi emlékirodalmat is gyarapítják vallomásokat is sűrítő voltuknak, szociográfiai eszköztáruknak tulajdoníthatóan.

2013-tól Kolozsvári András név alatt korábbi és újabb verseit is közli. A két alkotói korszaka közé ékelődő néma évtizedek miatt is lírájában a posztmodern előtti és utáni stílustörekvések összeérnek, 2012 utáni verseiben egy új közösségi etikáért, a székelység emancipációjáért emel szót, amit a rendszerváltás legnagyobb beváltatlan ígéreteként kér számon a mán. "Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. (...)A líra a hagyományos meghatározás szerint a szubjektív belsőség feltárulkozása, de eredendően mindig közösségi érzelmek (általában dalos) kifejezése.(...) Az archaikus lírában a költő mint a szubjektív belsőség alanya – az isteninek tekintett ihlet révén – kiválik ugyan a közösségből, de (az „istenekkel való” plátói „társalgás nyomán”) visszatalál közösségéhez.(...) Az újkori költészet mindinkább eltávolodott ettől a sémától. A hangsúly a közösségről már társadalmilag is az individuumra, azaz a közösségből való kiválás mozzanatára helyeződött át, az ihlet szakrális aspektusai jobbára elsorvadtak, s a közösséghez való visszatérés is relativizálódott. A költő gyakorta már csak önmagával kommunikál. Ez az az attitűd (mellyel Arany és Petőfi még polemizál) vagy a költészetnek az a formája, melynek keretében a költők (a fokozatosan semmibe tűnő olvasóközönség feje fölött) jobbára egymással társalognak, a legújabb kori költészetben szinte már általánossá válik. Kolozsvári András versei mintha valóban ezt a tendenciát próbálnák visszafordítani." -írta Bíró Béla a gyűjteményes kötet (2021) előszavában. E törekvés még hangsúlyosabban jelentkezik a "Styxon túli" üzenetet hordó epigramma és paródiakötetben.

Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Köteteiből[szerkesztés]

  • Szabályos kivétel : a romániai magyar oktatásügy regénye : 1918, 1944-1948, 1996 / B. Kovács András. – Bukarest ; Kolozsvár : Kriterion, 1997. – 325 p. (Gordiusz). ISBN 973-26-0473-5[1]
  • Végvidék : Riportok / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : H-Press, 2000. – 145 p. ISBN 973-98914-8-9[2]
  • Vargabetűs idők / B. Kovács András. – Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2004. – 256 p. ISBN 973-599-101-2
  • Szétszabdalt Székelyföld : Háromszéki helytörténeti írások / B. Kovács András. – Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2006. – 330 p. ISBN 973-599-206-X
  • Az uniós stressz : riportok a családi gazdálkodás jövőjéről és a lehetséges tagosításról. Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2009. 282 p. ISBN 9789735993955[3]
  • Szénacsinálás két zivatar közt – Székely gazdagondok a rendszerváltás korából (1991–2007) / B. Kovács András. – Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2011. 276 p. ISBN 978-973-599-505-8
  • Botcsinálta kalandorok. Erdélyi vendégmunkások szerte a nagyvilágban (1986–2011) / B. Kovács András. – Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2012. 230 p. ISBN 978-973-599-574-4
  • Az erdélyi újpolgárosodás kovásza – 20 éves az illyefalvi székhelyű LÁM Alapítvány / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : Charta, 2012. 176 p. ISBN 978-973-8326-80-4
  • Szabad szavak. Versek / Kolozsvári András. – Marosvásárhely : Mentor kiadó, 2013. – 93 p. ISBN 978-973-599-593-5
  • Fekete óda. Versek 1978-79-ből / Kolozsvári András. – Marosvásárhely : Mentor kiadó, 2014. – 58 p. ISBN 978-973-599-618-5
  • Kiskorúak halállistán. Szén Lenke emlékezik: Dél-erdélyi magyar gyermektúszok a besszarábiai fronton / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : Tinta könyvkiadó, 2017. 160 p. ISBN 9786069420232
  • Széthulló Erdélyem begyűjtöm / Kolozsvári András. – Marosvásárhely : Mentor Könyvek, 2017. – 131 p. ISBN 9786068861128
  • Ócskavasként mérték ki. A székelyföldi magánosítás csődje, ipari és más példákkal, főleg Háromszékről. 1991–2011; Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy, 2017
  • Fedelet a fejünk fölé. Bálint József útja a szakmától a hivatásig / B. Kovács András. – Kolozsvár : Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2019. 271 p. ISBN 978-973-0-29826-0
  • 1989, te csillag! Harminc éve történt Interjúk, riportok, visszaemlékezések / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : ARTprinter kiadó. 2019. 156 p. ISBN 978-606-8678-53-5
  • Üzenet a Styx partjáról. Epigrammák, paródiák és pasquillusok, sírversek, rímjátékok, csúfolók, csujogatások, groteszkek és egyebek / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2020. 79. p. ISBN 978-606-8666-88-4
  • Szarvascsoda, avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának! Versek / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2020. 95. p. ISBN 978-606-8666-92-1
  • Egy erdélyi self-made man az Államokban. Kocsis Imre két élete. Riportregény, levelekben elbeszélve /B. Kovács András.- Sepsiszentgyörgy : ARTprinter kiadó. 2021. 271. p. ISBN 978-606-8678-71-9
  • Szarvascsoda avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának! Gyűjteményes verskötet/ Kolozsvári András.--Budapest : Napkút Kiadó. 2021. 230. p. ISBN 978 615 6283 66 5
  • Csángótelep. Gyertyános. Czegő Zoltán, Tófalvi Zoltán... B. Kovács András stb. Szerkesztette Kinda István és Tamás Sándor. Sepsiszentgyörgy : Háromszék Vármegye Kiadó. 2021. 245. p. ISBN 978 606 8598 56 7
  • Székely verbunk. Versek. / Kolozsvári András. - Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2022. 95. p. ISBN 978-606-95290-8-9
  • A cédulás kazal. A kísérleti műfaj alkalmi fesztiválja. Kész és félkész versek, feljegyzések és rögtönzések. / Kolozsvári András. - Gyergyószentmiklós: Mark House Kiadó. 2023. 160. p. ISBN 978-630-6533-03-9
  • Bukaresti napló. I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban. 1978-1981.II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982-1988. - Budapest. Kairosz Kiadó. 2023. 629. p. ISBN 978-963-514-192-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ SZTE Egyetemi Könyvtár, B. Kovács András. [2006. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  2. ↑ BOOKLINE, B. Kovács András
  3. ↑ MOKKA, B. Kovács András[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nagy Géza, a literátor és művelődésünk mindenese / Benkő Samu. – Az EME kiadása, 2007
  • Néhány szó egy könyvbemutató kapcsán / Magyari Lajos. – Széthulló Erdélyem begyűjtöm c. kötetben, 2017
  • Gyerektúszok szenvedéstörténete / Csinta Samu – Magyar Nemzet. 2019. március 4.
  • Szarvascsoda avagy eurórul euróra / Biró Béla. Magyar Nemzet 2020. november 15./ https://magyarnemzet.hu/kultura/szarvascsoda-avagy-eurorul-eurora-8956310/
  • Leheletfinom humor és önirónia, avagy a lírának visszaadott vers / Orbán Emese – Magyar Nemzet. 2021. december 28. htps://magyarnemzet.hu/kultura/2021/12/leheletfinom-humor-es-onironia-avagy-a-liranak-visszaadott-vers
  • A sötétségkor kronológiája. A Bukaresti napló a Ceausescu.rezsim legkeményebb éveiről szól / Cseri György - Magyar Nemzet.2024.. március 21.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B._Kovács_András_(újságíró)&oldid=27074702”