Bókay János (orvos, 1858–1937)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bókay János (orvos, 1858) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bókay János
Bókay János ifj..JPEG
Született 1858. április 19.
Pest
Elhunyt 1937. július 6. (79 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nemes Tömöry Adrienne
Gyermekei Bókay János
SzüleiBókay János
Foglalkozása gyermekgyógyász,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay János témájú médiaállományokat.

Bókai Bókay János, ifj. (Pest, 1858. április 19.Budapest, 1937. július 6.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bókai dr. Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár fivére,[1] idősebb Bókay János fia.

Életútja[szerkesztés]

Idősebb Bókay János (1822–1884) és szantói Szabó Judit (1831–1916) fia. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte, 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1892-től rendkívüli tanára, majd 1907-től nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Működése idején 1916-ban lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1929-ben nyugdíjba ment.

1896. április 11-én Bókay János egyetemi orvostanár nemességet, családi címert, valamint a „bókai” nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.[2]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Feleségül vette nemes Tömöry Adrienne kisasszonyt, nemes Tömöry György (1842–1887),[3] fővárosi bizottsági tag, bankigazgató, kereskedő és Pscherer Emma (1847-1882) úrnő lányát.[4] A házasságukból született:

  • bókai Bókay János (1892–1961) író.
  • bókai Bókay Edith. Férje dr. Koós Ödön (1877–1954) volt.[5]

Tudományos munkái, kutatási és érdeklődési területei[szerkesztés]

  • 1912-ben jelent meg A gyermekorvoslás tankönyve c. műve, mely 1920-ban Bókay Zoltánnal és Flesch Árminnal, mint társszerzőkkel átdolgozva újra megjelent. Tankönyvét évtizedekig használták. Könyve német fordításban is megjelent.
  • Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, majd szérumgyógyítását.
  • Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavó oltás hatását.
  • Jelentős szerepe volt a herpes zoster (övsömör) és a varicella (bárányhimlő) közti kóroktani összefüggés kimutatásában.
  • Közreműködött a poliomyelitis (Heine-Medin-kór, gyermekbénulás) kórtanának tisztázásában.
  • Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén.
  • Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben.
  • Állást foglalt a vörheny kezelésében új irányt jelentő eljárás mellett.

Művei[szerkesztés]

Nemzetközi ismertség[szerkesztés]

Mint a gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert művelője, tagja volt a Jahrbuch für Kinderheilkunde című lap négytagú szerkesztőbizottságának. A Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 38. összejövetelét az ő tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Budapesten rendezték meg. A nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászat szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy az ő munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan tartalmilag az újszülött kortól a serdülőkorig azok belgyógyászati, sebészeti területeit is felöleljék.

A sokoldalú tudós[szerkesztés]

Bókay írta le a hazánkban talált 6–7 cm magas bronzkori agyag szopóedényeket. Aktív muzsikus és zeneszerző volt. Mozart halálának oka címen tanulmányt írt. Foglalkozott Beethoven fülbajával, a világ legnagyobb muzsikusainak koponyájával. Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az amerikai gyermeksegélyező akciót Magyarországon az első világháború után irányította. Állandó résztvevője volt a külföldi tudományos kongresszusoknak is, sok tudományos társaság választotta levelező vagy tiszteletbeli tagjává.

Róla írták[szerkesztés]

  • Bókay János jun. Születésének 100. évfordulójára. Orvosi hetilap 99. 1958. 22. 738-739.
  • Ferencz Gábor: Ifj. Bókay János. A gyermekgyógyászat nagyhírű művelője. Egészségügyi munka 7. 1960. 12. 182-184.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 149-153.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1329-1330., 1333-1334.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifjú Bókay Jánosra. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 145-148.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifjú Bókay Jánosra. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1327-1329.
  • Boda Domokos: Bókay János jun., a Magyar Gyermekorvos Társaság alapítója. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 154.

Emlékezések[szerkesztés]

  • A Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest VIII. kerület, Csobánc u. 1.) névadója

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]