Bíbor és fekete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bíbor és fekete
(Scarlet and the Black)
1983-as amerikai–brit televíziós film
Rendező Jerry London
Műfaj
Forgatókönyvíró David Butler
Főszerepben Gregory Peck
Christopher Plummer
Raf Vallone
Zene Ennio Morricone
Operatőr Giuseppe Rotunno
Gyártás
Gyártó ITC Entertainment
Ország Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Nyelv angol
magyar szinkron
Játékidő 143 perc
Forgalmazás
Forgalmazó CBS
BemutatóUSA 1983
Eredeti adó CBS
Korhatár12 III. kategória (NFT/24904/2018)
További információk

A Bíbor és fekete 1983-ban készült angol-amerikai-olasz filmdráma Gregory Peck és Christopher Plummer főszereplésével. A film Róma német megszállása idején játszódik, megtörtént események alapján készült.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

1943 őszén, Mussolini félreállítása és a fegyverszünet után a németek megszállják Olaszország északi területét, a megerősített frontvonal Rómától délre húzódik. Himmler Herbert Kappler SS ezredest nevezi ki Róma rendőrparancsnokává. Feladata a rend fenntartásán túl a zsidók, ellenzékiek és szökött szövetséges katonák begyűjtése.

Az olasz kiugrás idején sok szövetséges katona szabadult a fogolytáborokból, a német megszállás után jó részük a semleges Vatikán felé veszi útját, reménykedve a segítségben. A németek tiszteletben tartják ugyan Vatikán semlegességét, de egy fehér vonalat festenek a határra, ami ugyan elvileg azt jelképezi, hogy azon túlra német katona soha és semmilyen okból nem léphet, de valójában Vatikán felé jelzi, hol a határ és meddig mehetnek el.

Két civil ruhás, szökött hadifogoly katona is a Vatikán felé veszi az irányt. Nem tudják merre menjenek, senki nem tud angolul, ekkor egy jólöltözött, elegáns úriember eligazítja őket, merre találhatnak ételt és éjszakára menedéket. Csak később derül ki, hogy ez az úr valójában monsignor Hugh O'Flaherty, magas rangú ír pap. Közli, valóban próbálnak mindenkit megmenteni, de a Vatikán megtelt, a két katonát sem tudják már hosszabb távra fogadni, a Vatikánon kívüli titkos menedékeik is már tele vannak szökött katonákkal. Segítője, egy máltai hölgy elviszi őket a saját lakására, bár tudja, ezzel az életét kockáztatja.

Kappler hamarosan kiérdemli a Róma mészárosa címet. A helyi zsidó közösséget biztosítja, hogy teljes biztonságban vannak, de ennek ára egy jelentős mennyiségű érték 36 órán belüli leadása. Miután a váltságdíj begyűjtésre került, a teljes zsidó közösséget haláltáborba küldi. Egy partizántámadás megtorlása okán több száz ártatlan embert agyonlövet.

O'Flaherty folytatja egyre nehezebb mentőmunkáját. Kappler nyomoztatni kezd a szökések és bújtatások után, a nyomok hamar hozzá vezetnek. Legjobb barátját és paptársát beviszik a Gestapora, de nem mivel nem hajlandó vallani, kivégzik. Az olasz kivégzőosztag összes tagja szándékosan mellélő, a kivégzőosztag parancsnoka sem hajlandó egy papot agyonlőni, ezért maga Kappler végez vele. O'Flaherty közvetlen vatikáni letartóztatásától még Himmler is ódzkodik, Rómában viszont sosem tudják tetten érni. Egy elegáns bálon a két ellenfél szemtől szembe találkozik. Kappler ellenségnek nevezi, O'Flaherty azzal vág vissza, maguknak már az egész civilizált világ az ellenségük. Kappler egy utolsó figyelmeztetésben részesíti, vagy visszamegy Vatikánba és ott megbújik, vagy elfogják és kivégzik, ahogy O'Flaherty pap társával és barátjával is tették.

O'Flaherty azonban nem hagyja abba a segítést. Hol postásnak, hol szenesembernek, szemetesnek, vak koldusnak öltözve segít a rászorulókon. Már a pápa is figyelmezteti a veszélyre, a Vatikán esetleges német megszállására, de mikor megtudja, hogy a tiszteletes 4000 embert bújtat, végül hagyja, hogy tegye amit a lelkiismerete diktál.

Noha Kappler hosszú időre rendezkedett be mint Róma ura, a front váratlanul összeomlik, a szövetségesek és a partizánok bevonulása néhány napon belül esedékes. Kappler, aki élet és halál ura volt egy éven keresztül, halálos ellenségétől, O'Flaherty-től kér segítséget, mondván aki eddig minden rászorulón segített, most segítsen kijuttatni családját Svájcba, mert a partizánok bizonyosan agyonlövik feleségét és gyermekeit. A tiszteletes azonban faképnél hagyja, mondván őket sem érdekelte a sok ezer olasz áldozat, kapják meg, amit megérdemelnek.

Kappler nem menekül el, a harcok után letartóztatják. A kihallgatáson tudja meg, hogy a családját valakik kijuttatták Svájba. Noha már tudja, hogy a tiszteletes volt, nem árulja be, bár enyhítő körülményként számított volna számára.

Kappler háborús bűnösként életfogytiglant kapott. A börtönévei alatt csak egy látogatója volt, O'Flaherty minden hónapban elment hozzá. Végül áttért a római katolikus hitre, O'Flaherty keresztelte meg.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

  • Gregory Peck - Monsignor Hugh O'Flaherty, ír pap a Vatikánban
  • Christopher Plummer - Herbert Kappler SS ezredes, Róma rendőrkapitánya a német megszállás alatt
  • Raf Vallone - Vittoria atya, O'Faherty barátja és segítője
  • John Gielgud - XII. Pius pápa
  • Barbara Bouchet - Francesca, máltai nő, O'Flaherty segítője
  • Giovanni Crippa - Simon Weiss
  • Alessandra Cozzo - Mina, Kappler felesége

Források[szerkesztés]