Báttaszéki Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Báttaszéki Lajos
Született 1844. szeptember 20.
Bátaszék
Elhunyt 1921. február 14. (76 évesen)
Budapest
Foglalkozása ügyvéd,
publicista

Báttaszéki Lajos, szül. Hofmann[1] (Bátaszék, 1844. szeptember 20.Budapest, 1921. február 14.) ügyvéd, publicista.

Életútja[szerkesztés]

A budapesti egyetemen tanult, s miután ügyvéd lett, előbb Nagyváradon, majd Aradon működött, 1889-től pedig Edvi Illés Károllyal együtt a fővárosban nyitott iro­dát. Sok szépirodalmi cikket, verset, jogi tanul­mányt írt. Lefordította Löw Tóbiás és Wagner J. társaságában F. Mackeldey „A római jog tan­könyve” című 3 kötetes művét, sokáig szerkesztette a „Nagyvárad” című politikai napilapot és a „Bihar­megyei Közlöny”-t, majd a „Nagyváradi Közlöny”-t, a „Békésmegyei Közlöny”-t, az „Alföldi Lapok”-at, a „Büntető jogtudományi Szemle”-t, az „Alföldi Újság”-ot stb; vidéken és a „Kritikai Szemle”-t, majd a „Filo-szemita Füzetek”-et (1884) a fővárosban. Művei: „Nők könyve” (Pest, 1864); „Hitregetan” (u. o. 1864.): „Fővárosi genreképek” (Nagyvárad, 1867); „Polgári házasság vagy szerelem gőzzel” (1870); „A nők a magyar jogban”, (1872); „A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete I.” (1874); „Mi a teendő a véderöre vonatkozó törvényjavaslat­tal szemben?” (1899). Bátaszéki a tiszaeszlári per idején felmerült antiszemitizmussal szemben filoszemita propagandát fejtett ki. Ez irányú röpiratai: „Min­denféle antisemitákról és zsidókról”, továbbá a „Tizenkét ellenröpirat”, melyek megjelenésük ide­jén elterjedt olvasmányok voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.