Bársonyrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Bársonyrák
Bársonyrák az Északi-tengerből
Bársonyrák az Északi-tengerből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrendág: Rövidfarkú rákok (Brachyura)
Család: Úszó tarisznyarákok (Portunidae)
Nem: Necora
Faj: N. puber
Tudományos név
Necora puber
(Linnaeus, 1767)
Szinonimák
  • Liocarcinus puber
  • Macropipus puber
  • Portunus puber
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bársonyrák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyrák témájú médiaállományokat és Bársonyrák témájú kategóriát.

A bársonyrák (Necora puber, korábban Portunus puber) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az úszó tarisznyarákok (Portunidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A bársonyrák a Földközi-tengerben, az Atlanti-óceánban és az Északi-tengerben fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

A bársonyrák utolsó pár járólábának végíze lemezszerűen kiszélesedett, és úszáskor evezőként szolgál. Elöl szélesen lekerekített, mintegy 7 centiméter hosszú, lapos teste elülső peremén fogazott. Az ollók szárai erősen fejlettek és ék alakúak. A hátpajzs barnás, szürkésbarna, bársonyosan szőrös, lábai a szőrtelen csuklórészeken vörös rajzolatúak.

Életmódja[szerkesztés]

A bársonyrák sziklás partokon, kövek között, homokos aljzaton a sekély vizektől a kissé mélyebb vizekig megtalálható. Nyugalmi helyzetben fejének pereméig és szeméig a homokba beásva fekszik. Ásáskor evezőit lapátként használja. Táplálékszerzés céljából előjön a homokból, és gyors úszó mozdulatokkal garnélákat és apró halakat zsákmányol, amelyeket azután a tengerfenékre vonszol, és ott fogyaszt el.

Források[szerkesztés]

Ugyanaz a hím példány három különböző oldalról nézve