Bársonyos árvacsalán

Bársonyos árvacsalán
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Csoport:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Ajakosvirágúak;
Család:	Árvacsalánfélék;
Nemzetség:	Lamium;
Tudományos név
	Lamium amplexicaule; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bársonyos árvacsalán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos árvacsalán témájú médiaállományokat és Bársonyos árvacsalán témájú kategóriát.

A bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule) az árvacsalánfélék családjába tartozó, világszerte elterjedt gyomnövény.

Megjelenése[szerkesztés]

A bársonyos árvacsalán 10–30 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Négyszögletes, szőrös szára a tövénél elágazik, egyenesen felálló vagy a tövénél elfekvő. A talajjal érintkező alsó szárnódusai legyökerezhetnek. Alsó levelei kerekded formájúak, nyelesek; a felsők inkább vese alakúak és a száron ülnek. A virágok alatt teljesen körbeveszik a szárat, így a növény olyan, mintha örvet viselne. A felső levelek erei besüppedtek, ezért olyanok, mintha megráncosodtak volna. A levelek felülete bársonyosan szőrös, szélük csipkés, a száron átellenesen helyezkednek el. A növény megdörzsölve erős, aromás illatot bocsát ki.

Március végétől augusztusig virágzik. A sötét rózsaszín vagy halványlila ajakos, kétoldalasan szimmetrikus virágok a levélhónaljakból nőnek ki. Pártája 1–1,5 cm hosszú, csöve hosszú és egyenes, a végén az ajak halvány rózsaszín, sötét, jól látható mintázattal. A szirmok is röviden szőrözöttek.

Termése négy darab apró, zöldes- vagy olajbarna makkocska.

Kromoszómaszáma 2n=18.

Hasonló faj a szintén kora tavasztól virító piros árvacsalán, amelynek azonban kihegyesedő végű, szív alakú levelei vannak.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Valószínűleg a Mediterráneumból származik, de mára gyomnövényként és inváziós fajként szinte az egész világon (Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália) elterjedt. Magyarországon az egész országban megtalálható, gyakori gyomnövény.

Kertekben, szántóföldeken, útszéleken, réteken él. Enyhe teleken áttelel.

Felhasználása[szerkesztés]

A bársonyos árvacsalán ehető: nyers levelei vagy fiatal példányai salátákba, levesekbe, smoothiekba tehető. Vasban, vitaminokban és rostokban gazdag. Gyógynövényként reumaellenes, izzasztó, élénkítő, lázcsillapító, hashajtó hatásai vannak.

Tavasszal az egyik első méhlegelő.