Bálnatetűfélék
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Felülről nézve egy nőstény Cyamus boopis
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bálnatetűfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bálnatetűfélék témájú kategóriát. |
A bálnatetűfélék (Cyamidae) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába és a felemáslábú rákok (Amphipoda) rendjébe tartozó család.
A bálnatetűfélék nevük ellenére nem valódi tetvek (Phthiraptera), amelyek a rovarokhoz tartóznak, hanem élősködő életmódot folytató rákok. Legközelebbi rokonaik a Caprellidae-fajok. Ezek az élősködők a tengeri cetek, beleértve a szilásceteket, delfinféléket és disznódelfinféléket is, bőrén a bőrráncokba, az ivarszervekbe, az orrnyílásokba és a szemek körüli bőrbe ágyazódva élnek.
A kutatók eddig 31 bálnatetű-fajt fedeztek fel és írtak le.
Megjelenésük
[szerkesztés]Ezeknek az élőlényeknek a teste igen lapított, hátsó részük nagyon kicsi. Lábaik, főleg az utolsó három pár, jól kifejlett karmokban végződnek, amelyekkel a gazdaállatba kapaszkodnak. Az állatok hossza fajtól függően 5-25 milliméter között lehet.
Életmódjuk
[szerkesztés]
A legtöbb bálnatetűfaj csak egy bizonyos cetfajon fordul elő. Életük minden szakaszát a gazdaállaton töltik, soha nem úsznak szabadon.[1] A sziláscetek és a bálnatetvek közti kapcsolat szorosabb, mint a fogascetek és az élősködőik közti kapcsolat. Majdnem mindegyik cetfélének megvan a sáját bálnatetű-faja. A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) esetében, még a különböző nemű állatoknak is, különböző fajú bálnatetveik vannak, például a hímeken a Cyamus catodontis, míg a nőstényeken és borjakon a Neocyamus physeteris él.[2]
Hogy a hullámzás és a vízsúrlódása ne mossa le őket a cetekről, a bálnatetvek a bőrráncokba és sebekbe bújnak el. A sziláscetek esetében, főleg a fejen és a szilákat alkotó szarulemezeken tartózkodnak. Egy bálnán akár 7500 bálnatetű is élhet.[3]
Egyes bálnatetű-fajok esetében igen fontos a tengerimakkokkal (Balanidae) való fertőzöttség. Az Eubalaena-fajokon a bálnatetvek a gazdáik bőrdudorain élnek, ezek a bőrdudorok és a bálnatetvek elhelyezkedése segíti a kutatókat megállapítani, hogy melyik bálna egyedet látják, vagy fényképezik le.
A bálnatetvek többsége a cetekre települt algákkal táplálkozik. Ezenkívül lehulló bőrrel és sebekből szivárgó nedvekkel is táplálkoznak, azonban nem okoznak nagyobb kárt a gazdaállatnak.
Ez élősködő rákok életét igen nagy mértékben befolyásolja a gazdaállat életmódja. A bálnatetvek előfordulását a cetek vándorlásai határozzák meg.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi 6 nem tartozik:[4]
- Cyamus Latreille, 1796 - 18 faj
- Isocyamus Gervais & van Beneden, 1859 - 4 faj
- Neocyamus Margolis, 1955 - 1 faj
- Neocyamus physeteris (Pouchet, 1888)
- Platycyamus Lütken, 1870 - 2 faj
- Scutocyamus Lincoln & Hurley, 1974 - 2 faj
- Syncyamus Bowman, 1955 - 4 faj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kaliszewska, Z. A., J. Seger, S. G. Barco, R. Benegas, P. B. Best, M. W. Brown, R. L. Brownell Jr., A. Carribero, R. Harcourt, A. R. Knowlton, K. Marshalltilas, N. J. Patenaude, M. Rivarola, C. M. Schaeff, M. Sironi, W. A. Smith & T. K. Yamada (2005). „Population histories of right whales (Cetacea: Eubalaena) inferred from mitochondrial sequence diversities and divergences of their whale lice (Amphipoda: Cyamus)”. Molecular Ecology 14 (11), 3439–3456. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2005.02664.x. PMID 16156814.
- ↑ P. B. Best (1969). „The sperm whale (Physeter catodon) off the west coast of South Africa. 3. Reproduction in the male”. Division of Sea Fisheries Investigational Report 72, 1–20. o. Cited in: Amy Samuels & Peter L. Tyack.szerk.: Janet Mann, Richard C. Connor, Peter L. Tyack, Hal Whitehead: Flukeprints: a history of studying cetacean societies, Cetacean Societies: Field Studies of Dolphins and Whales. University of Chicago Press, 9–44. o. (2000). ISBN 978-0-226-50341-7
- ↑ „Crablike 'whale lice' show how endangered cetaceans evolved”, University of Utah, 2005. szeptember 14.. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. december 2.)
- ↑ C. De Broyer: Cyamidae. World Register of Marine Species, 2009. (Hozzáférés: 2010. április 8.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Whale louse című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
