Az 1989-es érettségibotrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1989-es érettségibotrány magyar középiskolákat, illetve egy főiskolát érintő botrány volt, amit az váltott ki, hogy az oktatásért felelős hivataltól több tantárgyból is kiszivárogtak egyes érettségi tételek címei, illetve feladatgyűjtemény-beli feladatok sorszámai. Az eset felbukkan a Moszkva tér című, 2001-es magyar játékfilmben is.

Az eset[szerkesztés]

1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematika érettségin megoldandó kilenc feladat sorszámait. Ugyanabban az évben nemcsak a matematika feladatsor szivárgott ki, hanem a magyar érettségi tételek témái is – gyermekmotívumok József Attila költészetében, Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos –, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-es eset mégis igen nagy port kavart.

Az esetre annak köszönhetően derült fény, hogy több diák is feltűnő gyorsasággal készült el a dolgozatának megoldásával. Az érettségi lebonyolítását koordináló minisztérium vezetői végül úgy döntöttek, hogy egyetlen diák matematika dolgozatát sem értékelik, hanem érvénytelenítik azokat, a vizsgát azonban senkinek nem kellett újraírnia, helyette az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matematika osztályzat került. A döntést a nyilvánosság előtt május 16-án este maga Glatz Ferenc akkori közoktatásügyi miniszter jelentette be.

Más tantárgyak érettségijeivel is adódtak gondok ugyanebben az évben: fizikából és kémiából például a kiszivárgások miatt új tételsort állítottak össze, ezeket a biztonság kedvéért már nem borítékba rakva juttatták el az iskolákhoz, hanem a rádióban olvasták be. A műszaki szakközépiskolák fizika érettségijén pedig egy olyan feladat is bekerült a tételek közé, amelynek – mint mintapéldának – a megoldása is szerepelt a vizsgához használt feladatgyűjteményben.

Olyan malőrök is történtek, melyek révén egyes tantárgyak vizsgáit egyes intézményekben egy nappal hamarabb bonyolították le, mint máshol – azonos tételsorokkal –, így a normál vizsganapon érettségizők közül sokan megismerhették a tételeket az előző nap vizsgázott társaiktól. Ilyen történt a műszaki szakközépiskolák átviteltechnikai tárgya esetében, ahol a csütörtökre eső írásbeli vizsgák kérdéseit már szerdán megíratták egy győri főiskola felvételi vizsgáin, valamint a balassagyarmati gimnáziumban, ahol az angolérettségit tartották meg egy nappal a kitűzött napja előtt. Győrben azzal védekeztek, hogy a minisztérium nem határozta meg egyértelműen a vizsgák időpontját, Balassagyarmaton pedig egyszerűen elnézték a dátumot.

Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték.

Nyomozás[szerkesztés]

A kiszivárgott tételek útvonalának felderítésére rendőrségi nyomozás is indult a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatójától érkezett bejelentés alapján. Az eljárás rendőrségi szakasza arra a megállapításra jutott, hogy az intézetben a kiválasztott tételek sorszámát áttetsző borítékokba tették, „ily módon lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék a tételeket”. A rendőrség ezzel le is zárta az ügyet, amit a fegyelmi felelősség megállapítására visszaadott a pedagógiai intézetnek, azzal a nyomatékos kéréssel megtoldva, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Folyományai[szerkesztés]

Az 1989-ben történtek hatására az 1990-es érettségi előtt különféle szigorításokról intézkedtek, egyebek közt arról, hogy az érettségi napjának reggelén a Magyar Televízió stúdiójában üljenek össze az erre kiválasztott szakemberek, és ott helyben fogalmazzák meg a tételeket, amiket aztán a kijátszható borítékos megoldás helyett televízión és a rádión keresztül kell kihirdetni. Ettől függetlenül 1990-ben is megvoltak azok a „jól értesültek”, akik tudni vélték, hogy Móricz, Kosztolányi, Kölcsey és Csokonai közül legalább egyvalaki biztosan szerepel majd a magyar érettségin. És valóban, a szigorítás nem igazán hozta meg a tőle várt eredményt, hiszen az ebben az évben kiszivárgott tippek közül kettő is „bejött”: Kölcsey és Kosztolányi is szerepelt ugyanis a tételek között.[1] Az Ekkoriban című blog 1990-ben érettségizett szerzőjének visszaemlékezése szerint ugyanabban az évben matematikából is kiszivárgott a feladatsor nagy része.[1]

Feldolgozásai[szerkesztés]

  • Az érettségi-botrány megjelenik a Moszkva tér című, 2001-ben bemutatott magyar játékfilmben is, ott a diákok a magyar irodalom érettségi tételeinek címét tudják meg a dolgozat napját megelőzően. Az elvileg titkos információt annyira nyíltan kezelik, hogy még osztályfőnöküket is beavatják, bár az nem hisz nekik. A filmbeli érettségizők körében ugyancsak Vörösmarty és Nagy Lajos neve szerepel közszájon forgó információként, és az is kiderül, hogy az érettségi egyik tétele valóban Nagy Lajos Január című novellájának elemzése lett. A történet szerint a tételek kiszivárogtatásában volt valamilyen szerepe a Szabó Simon által megformált Széchenyis diák, Rojál (Király Zsolt) apjának is, de ennél több nem derül ki vele kapcsolatban a filmből.
  • Az Ekkoriban blog hosszú, dokumentumokkal és korabeli videórészletekkel tarkított internetes posztban számol be arról, hogy milyen élményeket szerzett az 1989-es érettségibotrány és a következő évben letett saját érettségije kapcsán a blogot vezető, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban végzett hölgy.[1]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Érettségi 1989-ben és 1990-ben? Nem botrány volt, kabaré!. Ekkoriban.blog.hu, 2016. április 30. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)