August Karl von Goeben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
August Karl von Goeben
August Karl Von Goeben.jpg
Született 1816. december 10.[1][2]
Stade
Meghalt 1880. november 13. (63 évesen)[1][2]
Koblenz
Állampolgársága német
Rendfokozata tábornok
Csatái
Kitüntetései
  • Fekete Sas-rend
  • Order of St. George, 3rd class
  • Order of St. George, 4th class
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz August Karl von Goeben témájú médiaállományokat.
August Karl von Goeben

August Karl Friedrich Christian von Goeben (született 1816. december 10., Stade; † 1880. november 13., Koblenz) egy porosz gyalogsági tábornok volt. Jelentős szerepet játszott a német egység megteremtéséhez vezető háborúk győztes megvívásában.

Élete[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Bréma hercegségének egyik ősrégi nemesi családjából származott. Apja Wilhelm von Goeben őrnagy, anyja Johanna Friederike Wilhelmine (született Kuckuck-Walden). Apja a britek oldalán harcoló Német Légióban (King’s German Legion) küzdött a napóleoni háborúk idején. Goeben 1845. október 10-én vette feleségül Marianne Amalie Johanna von Fresét, kapcsolatukból utód nem született.

Katonai pályája[szerkesztés]

Goeben szülőháza Stadében

Klevében járt iskolába majd hazája, a Hannoveri Királyság hadereje helyett a porosz hadsereget választotta, ahol 1833. november 3-án muskétásként csatlakozott a 24. gyalogezredhez Neuruppinban. Ennél az alakulatnál léptették elő alhadnaggyá, de a következő év márciusában távozott innen. 1836. június 1-én Goeben hadnagyként csatlakozott a karlista hadsereghez Spanyolországban és 1840-ig az első karlista háború öt hadjáratában vett részt és alezredesi rangig jutott. A konfliktus során többször megsebesült és kétszer is fogságba esett. Szolgálataiért megkapta a San Fernando Rend Lovagkeresztjét és az Isabel de Católica Rend Lovagkeresztjét is. Goeben 1841 augusztusában hagyta el a spanyol hadsereg kötelékét.

1842. február 26-án ismét alhadnagyi rangban alkalmazták a porosz hadsereg 8. gyalogezredénél majd a berlini nagyvezérkarhoz rendelték ahova 1843. április 1-én helyezték át.

1849-ben a porosz herceg vezérkarának tagjaként részt vett a badeni hadjáratban, ahol több ütközetben és Rastatt körülzárásában is részt vett. A 16. gyalogezrednél töltött egy év után 1850-ben őrnagyi rangban ismét visszahelyezték a vezérkarhoz. 1855-ben alezredessé léptették elő és előbb Magdeburgban a IV. hadtest, majd 1858-ban a VIII. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki. A IV. hadtestnél Helmuth Karl Bernhard von Moltke közvetlen beosztottja volt akivel hamar barátságot kötött. Az év novemberében Goebent ezredessé léptették elő. 1860-ban a porosz vezérkar megfigyelőjeként volt jelen a spanyolok marokkói hadjáratánál. A német-dán háborúban a münsteri 26. gyalogsági dandárt vezette Düppelnél és Alsennél.

1865-ben altábornagyi rangot kapott és megkapta a 13. gyaloghadosztály parancsnokságát. Az 1866-os porosz-osztrák háború során előbb Hannoverben tevékenykedett, majd a Majna-menti hadjáratban csaknem önállóan egész sor ütközetet vívott meg, melynek nagyobb jelentőségű ütközetei Dermbach, Laufach, Aschaffenburg, Tauberbischofsheim, Gerchsheim és Würzburg közelében zajlottak.

Az 1870-71-es Porosz–francia háború során július 18-tól a VIII. hadtest vezénylő tábornoka volt és már július 26-án gyalogsági tábornokká léptették elő. Részt vett a colombey-i és a gravelotte-i csatákban majd Metz ezt követő körülzárásában. Metz kapitulációja után Edwin von Manteuffel parancsnoksága alá került Észak-Franciaországban és részt vett az amiens-i , hallue-i és bapaume-i csatákban. Miután Manteuffelt a déli hadsereg élére nevezték ki, 1871. január 9-én Goeben átvette az 1. hadsereg irányítását. 1871. január 19-én megverte a Louis Faidherbe vezette francia északi hadsereget.

Az 1. hadsereg 1871. június 6-ai feloszlatása után Goebent a Vaskereszt Nagykeresztjével tüntették ki és a 2. rajnai gyalogezred (Nr. 28) parancsnokává nevezték ki. Emellett a háborúban nyújtott szolgálataiért 200.000 tallér jutalékban részesült. Ezt követően a VIII. hadtest parancsnokságát irányította Koblenzben. Ebben a tisztségében érte a halál. 1880. november 17-én temették el Koblenzben.

Emlékezete[szerkesztés]

tábornoki sírok a koblenzi temetőben, bal szélen August Karl von Goeben sírköve
a Goeben-emlékmű Koblenzben 1900 körül
  • Róla nevezték el a Császári Haditengerészet egyik csatacirkálóját, a Goebent.
  • Több laktanya viselte a nevét, így szülővárosában, Stadéban, Koblenzben, Trierben. A koblenzi laktanyát lakóparkká alakították át, mely a Goebenpark nevet viseli.
  • Koblenzben 1884-ben emlékművet emeltek tiszteletére. Jelenleg a város egyik laktanyájában található.
  • Metz erődrendszerének egyik erődjét 1873. szeptember 1-én ő utána nevezték el Fort Goebennek.
  • A 2. rajnai gyalogezred (Nr. 28) 1889. január 27-től a von Goeben gyalogezred nevet viselte.

Művei[szerkesztés]

  • Vier Jahre in Spanien. Die Carlisten, ihre Erhebung, ihr Kampf und ihr Untergang. Hahn. Hannover 1841. Google Bayerische Staatsbibliothek
  • Reise- und Lagerbriefe aus Spanien und dem Spanischen Heere in Marokko. Hahn. Hannover 1863.
  • Das Treffen bei Kissingen am 10. Juli 1866. G. Otto. Darmstadt 1868. Google
  • Das Gefecht bei Dermbach am 4. Juli 1866, Eduard Zernin, Darmstadt & Leipzig 1870.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az August Karl von Goeben című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  • Kurt von Priesdorff: Soldatisches Führertum. Band 7. Hanseatische Verlagsanstalt Hamburg. o.J. S. 315–326.
  • Bernhard von PotenGoeben, August von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  49. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1904,  416–421. oldal (németül)
  • Reinhard Roehle: Goebens Erlebnisse in Spanien. Lehr- und Leidensjahre des deutschen Heerführers. Union. Stuttgart u. a. 1927. (Vaterländische Volks- und Jugendbücher des Union-Verlages).
  • Wolfgang Schütz: Koblenzer Köpfe. Personen der Stadtgeschichte. Namensgeber für Straßen und Plätze. Verlag für Anzeigenblätter GmbH. Bernd Weber (Hrsg.) Mülheim-Kärlich 2005. (2. überarb. u. erw. Aufl.), S. 199f.
  • Gebhard Zernin: August von Goeben in seinen Briefen. S. Mittler. 1903.
  • ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  • ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)