Assisi Szent Ferenc-templom (Prága)
| Assisi Szent Ferenc-templom | |
| Szent Ferenc Szeráf templom, Kreuzherrenkirche | |
| a Cseh Köztársaság nemzeti örökségének része | |
 | |
| Vallás | katolikus |
| Felekezet | római |
| Egyházmegye | Prágai főegyházmegye |
| Egyházközség | prágai |
| Védőszent | Assisi Szent Ferenc |
| Építési adatok | |
| Építése | 1679–1689 |
| Stílus |
|
| Tervezője | Jean Baptiste Mathey |
| Felszentelés | 1688 |
| Felszentelő | Johan Fridrich von Waldstein[1] |
| Elérhetőség | |
| Település | Prága, Óváros |
| Elhelyezkedése | |
 Assisi Szent Ferenc-templom
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″50.086389°N 14.414167°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″50.086389°N 14.414167°E | |
 | |
| Az Assisi Szent Ferenc-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Assisi Szent Ferenc-templom (Kostel svatého Františka z Assisi, eredeti, német nevén Kreuzherrenkirche, azaz keresztesek temploma) Prága Óvárosában áll a Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) 3-ban, a Királyi út mentén. A hozzá kapcsolódó kolostor falába beépítették a Moldva egykori első kőhídja, a Judit híd hídtornyának téglafalát. Nyugati oldalához simul a Vörös Csillagkeresztes Lovagok generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza, amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.[2]
Története
[szerkesztés]A Vörös Csillagkeresztes Lovagok főtemplomául építette Jean-Baptiste Mathey francia építész tervei alapján 1679–1689 között Giovanni Domenico Canevalle.[3]
A templom
[szerkesztés]A nagy kereszt alapú épület központi eleme a hatalmas kupola. A presbitérium miniatűr kereszt alaprajzú. A homlokzaton kialakított fülkékben Csehország patrónusainak szobrai állnak.[1] Stukkódíszeit Giovanni Pietro Palliari és Giovanni Bartolomeus Cometa műhelyeiben készítették.[4] A kupola Utolsó ítéletet ábrázoló freskóját Wenzel Lorenz Reiner (Václav Vavřinec Reiner) festette 1722–1723-ban, a kupola boltíves stukkói között Tommaso Soldati freskói a négy evangélistát ábrázolják. A különböző korokban készült freskók többsége szent Ferenc életének epizódjait jeleníti meg.
A falakon Reiner több, fémlapokra festett olajképe függ; ezek a templom atyáit jelenítik meg. További művei:
- Mária mennybemenetele,
- Konstantin csatája és
- A frigyláda feldíszítése a Templom-hegyen
az oltár feletti boltíven láthatók.
Johann Christoph Lischka allegorikus alakjai és angyalai:
- a presbitérium mennyezetén,
- a Keresztelő Szent János-kápolnában és a
- a Szentháromság-kápolnában láthatóak;
a bejárat fölötti freskókon angyalok szárnyalnak.
Ugyancsak Lischka festette a négy fő erény:
- a mértékletesség (mérséklet),
- a körültekintés (bölcsesség)
- a lelkierő (bátorság) és
- az igazságosság
allegorikus alakjait. Továbbá:
- a mágusok és a
- a pásztorok imádatát,
valamint a főoltár központi képét — maga az oltár A.J. Dobner munkája.[1] A főoltár őriz egy jelentős ereklyét is: a szent kereszt egy szilánkját.[5]
Híres, a 18. század elején épült[5] orgonáján egyebek közt Mozart és Liszt is játszott. Az orgonakarzatot szokatlan módon a főoltártól jobbra helyezték el.[6]
Környezete
[szerkesztés]Nyugati oldalához simul a rend generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza,[7] amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.[8] Tovább északon csatlakozik a templomhoz a rend legnagyobb kolostora;[7]
A templom előtt, díszes neogótikus talapzaton áll IV. Károly emlékműve. Ezt Jakob Bär, a lovagok elöljárójának felkérésére készítette Ernst Julius Hähnel (Arnošt Hähnel) drezdai szobrász 1844-ben. 1848-ban, a Károly Egyetem alapításának 500. évfordulóján szerették volna felavatni,[9] de az összszláv kongresszus alatti diáklázadások miatt a ceremóniát 1851. január 31-ére halasztották.
A templomtól jobbra, a Vincellér-oszlop tetején áll Szent Vencel szobra, Johann Georg Bendl (Jan Jiří Bendl) alkotása (1676)[7]
Látogatása
[szerkesztés]2022-ben áprilistól novemberig naponta 10:00–19:00 között volt látogatható, kivéve a szertartások és a koncertek idejét.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Guide
- ↑ Idegenvezető
- ↑ Archinform.net:Church of Saint Francis of Assisi
- ↑ Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti
- ↑ a b c
- ↑ Barangoló
- ↑ a b c Szombathy
- ↑ Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 26.
- ↑ Barangoló
Források
[szerkesztés]- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 26.
- ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 113.
- ↑ Guide: Prague Guide: Assisi Szent Ferenc Szeraf templom
- navicup:Assisi Szent Ferenc templom
