Keresztesek tere
| Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Csehország |
| Település | Prága |
| Városrész | Óváros |
| Névadó | Vörös Csillagkeresztes Lovagok kolostora |
| Irányítószám | 110 00 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Keresztesek tere
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 10″, k. h. 14° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 10″, k. h. 14° 24′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztesek tere témájú médiaállományokat. | |
A Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) Prága Óvárosában a Károly híd és a Klementinum között van a Királyi úton; Európa egyik legszebb kisterének tartják.[1]
A közvélekedés szerint a tér, valamint a belőle induló Keresztesek utcája keresztes lovagokról kapta nevét, ezért gyakran „Keresztes lovagok tere”,[2] illetve „Keresztes lovagok utcája” néven emlegetik. Ez a népetimológia egyik tévedése: a tér és az utca névadói valójában a Vörös Csillagkeresztes Lovagok rendjének szerzetesei voltak.[1]
Innen nyílik a Károly híd múzeum bejárata, és itt mehetünk le a Velencei rakpartra, ahonnan megtekinthetjük a Judit híd hajdani nulladik ívét.
Története[szerkesztés]
A középkorban itt folyt Moldva egyik ága, és a tér nagy része sziget (Křižovnický ostrov) volt. A mai teret a 16. században alakították ki.[1] A Judit híd hídtornyának téglafalát beépítették a Szent Ferenc-templomhoz kapcsolódó kolostor falába.
A tér jelenlegi formája 1848-ból származik, amikor szűkítették a folyó medrét, és lefedték a Judit híd megmaradt íveit.
Látnivalók, építészeti érdekességek[szerkesztés]
A Szent Ferenc-templomot (eredeti nevén Kreuzherrenkirche, azaz keresztesek temploma)[3] Jean-Baptiste Mathey francia építész tervei alapján 1679–1689 között építette Giovanni Domenico Canevalle.[4] Nyugati oldalához simul a keresztesek generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza, amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.[2] Stukkódíszeit Giovanni Pietro Pallardi és Giovanni Bartolomeus Cometa műhelyeiben készítették.[5]
A templom előtt, díszes neogótikus talapzaton áll IV. Károly emlékműve. Ezt Jakob Bär, a Vörös Csillagkeresztes Lovagok elöljárójának felkérésére készítette Ernst Julius Hähnel (Arnošt Hähnel) drezdai szobrász 1844-ben. 1848-ban, a Károly Egyetem alapításának 500. évfordulóján szerették volna felavatni,[6] de az összszláv kongresszus alatti diáklázadások miatt a ceremóniát 1851. január 31-ére halasztották.
A tér másik szobra a Vincellér-oszlop tetején áll, és szent Vencelt ábrázolja. Johann Georg Bendl alkotását 1676-ban állították fel.[1]
A tér északi oldalán áll a korabarokk Assisi Szent Ferenc-templom (kostel svatého Františka z Assisi).[2] A teret délről a Colloredo-Mansfeld-palota határolja, nyugatról (a folyó felől) pedig az Óvárosi hídfőtorony.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Křižovnické náměstí című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 26.
- ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 113.
Irodalom[szerkesztés]
- Antonín Ederer: Náměstí, trhy a plácky staré Prahy (=Terek és piacok a régi Prágában). Milpo, Praha 2002, ISBN 80-86098-24-9 (csehül).
- Václav Cibula: Objevujeme Prahu (=Felfedezzük Prágát). Albatros, 1988 (csehül).