Arzénsav
| Arzénsav | |||
 Arzénsav | |||
 Arzénsav | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | arzénsav | ||
| Más nevek | ortoarzénsav, mirenysav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7778-39-4 | ||
| PubChem | 234 | ||
| ChemSpider | 229 | ||
| EINECS-szám | 231-901-9 | ||
| KEGG | C01478 | ||
| ChEBI | 18231 | ||
| RTECS szám | CG0700000 | ||
| InChIKey | DJHGAFSJWGLOIV-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 2294 | ||
| UNII | N7CIZ75ZPN | ||
| ChEMBL | CHEMBL2374288 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H3AsO4 (csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (stabil alak) | ||
| Moláris tömeg | 141,9429 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, higroszkópos | ||
| Sűrűség | 2,50 g/cm³, szilárd[1] | ||
| Olvadáspont | 35,5 °C[1] | ||
| Forráspont | 120 °C (vizet ad le)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik[1] | ||
| Savasság (pKa) | 2,21, 6,93, 11,51[2] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | tetraéderes | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1] | ||
| R mondatok | R45, R23/25, R50/53[1] | ||
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| LD50 | 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | foszforsav | ||
| Azonos anion | nátrium-arzenát | ||
| Rokon vegyületek | arzénessav arzén-pentoxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:
- H3AsO4 ⇌ H2AsO−4 + H+ (K1 = 10−2,19)
- H2AsO−4 ⇌ HAsO2−4 + H+ (K2 = 10−6,94)
- HAsO2−4 ⇌ AsO3−4 + H+ (K3 = 10−11,5)
Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
