Arzénsav
| Arzénsav | |
 Arzénsav | |
 Arzénsav | |
| IUPAC-név | arzénsav |
| Más nevek | ortoarzénsav, mirenysav |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7778-39-4 |
| RTECS szám | CG0700000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H3AsO4 (csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (stabil alak) |
| Moláris tömeg | 141,9429 g/mol |
| Megjelenés | fehér, higroszkópos |
| Sűrűség | 2,50 g/cm³, szilárd[1] |
| Olvadáspont | 35,5 °C[1] |
| Forráspont | 120 °C (vizet ad le)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik[1] |
| Savasság (pKa) | 2,21, 6,93, 11,51[2] |
| Kristályszerkezet | |
| Molekulaforma | tetraéderes |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1] |
| R mondatok | R45, R23/25, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | foszforsav |
| Azonos anion | nátrium-arzenát |
| Rokon vegyületek | arzénessav arzén-pentoxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:
- H3AsO4 ⇌ H2AsO−4 + H+ (K1 = 10−2,19)
- H2AsO−4 ⇌ HAsO2−4 + H+ (K2 = 10−6,94)
- HAsO2−4 ⇌ AsO3−4 + H+ (K3 = 10−11,5)
Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.
Előállítása[szerkesztés]
Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.
Felhasználása[szerkesztés]
A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
