Arzénessav
| Arzénessav | |
 | |
 | |
| IUPAC-név | arzénessav |
| Más nevek | Arzénessav Arzénesoxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 13464-58-9 |
| PubChem | 545 |
| ChemSpider | 530 |
| DrugBank | DB04456 |
| KEGG | C13619 |
| ChEBI | 49900 |
| SMILES | O[As](O)O |
| InChI | 1/AsH3O3/c2-1(3)4/h2-4H |
| InChIKey | GCPXMJHSNVMWNM-UHFFFAOYSA-N |
| Gmelin | 1397624 |
| UNII | 935XD1L5K2 |
| ChEMBL | CHEMBL1236189 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H3AsO3 |
| Moláris tömeg | 125,94 g/mol |
| Megjelenés | Csak vizes oldatokban létezik |
| Mágneses szuszceptibilitás | -51.2·10−6 cm³/mol |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Mérgező, korridál |
| PEL | [1910,1018] TWA 0,010 mg/m³[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az arzénessav egy szervetlen vegyület, melynek képlete H3AsO3. Vizes oldatokban fordul elő, külön anyagként még nem sikerült izolálni. Ez azonban semmit nem von le az As(OH)3 jelentőségéből.[2]
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az As(OH)3 egy piramisos elrendezésű molekula, mely három hidroxi-csoportot tartalmaz, melyek mind egy arzénhoz kapcsolódnak. Az 1H mágneses magrezonanciaspektrum egy jelből áll, mely összhangban van a molekula magas szintű szimmetriájával.[3] Ezzel ellentétben a nominálisan ide kapcsolódó foszforos elemek, mint a H3PO3 leginkább a HPO(OH)2 struktúráját veszik fel. Az arzénos és a foszforos vegyületek viselkedése közti különbség azzal magyarázható, hogy a magasabb oxidációs állapotok egy csoporton belül annál stabilabbak, minél kisebb a tömegük.[4]
Egyes esetekben amfoter anyag, például sósavval, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal megfordíthatóan reagál arzén-trikloridot, arzén-tribromidot és arzén-trijodidot képezve.
As(OH)3(aq) + 3HCl(aq) ⇔ AsCl3(aq) + 3H2O(l)
As(OH)3(aq) + 3HBr(aq) ⇔ AsBr3(aq) + 3H2O(l)
As(OH)3(aq) + 3HI(aq) ⇔ AsI3(aq) + 3H2O(l)
Reakciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az As(OH)3 előállításához az arzén-trioxid vízben való hidrolízisére van szükség. Bázis hozzáadásával az arzénessav arzenitionokká alakul át. [AsO(OH)2]−, [AsO2(OH)]2−, és [AsO3]3−. Az első pKa 9,2, As(OH)3 egy gyenge sav.[4] Az arzén-trioxid vizes reakciói az arzénessav és annak konjugált bázisainak tudhatóak be.
Toxikológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az arzéntartalmú vegyületek nagyon mérgezőek és karcinogének. Az arzénessav vízmentes változata, az arzén-trioxid megtalálható növényvédő szerekben és különféle gyógyszerekben.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „PGCH” nevű lábjegyzeteknek - ↑ Munoz-Hernandez, M.-A. (1994). "Arsenic: Inorganic Chemistry". In King, R. B. (ed.). Encyclopedia of Inorganic Chemistry. Chichester: John Wiley & Sons.
- ↑ Kolozsi, A.; Lakatos, A.; Galbács, G.; Madsen, A. Ø.; Larsen, E.; Gyurcsik, B. (2008). "A pH-Metric, UV, NMR, and X-ray Crystallographic Study on Arsenous Acid Reacting with Dithioerythritol" (PDF). Inorganic Chemistry. 47: 3832–3840. doi:10.1021/ic7024439. PMID 18380458. 2012. április 25. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 18.
- 1 2 Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth-Heinemann. ISBN 0-08-037941-9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Arsenic trioxide". Hozzáférés: 2006. január 29.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Case Studies in Environmental Medicine - Arsenic Toxicity Archiválva 2016. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben