Arthur Cayley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur Cayley
Arthur Cayley.jpg
Született
1821. augusztus 16.
Surrey
Elhunyt
1895. január 26. (73 évesen)
Cambridge
Foglalkozása matematikus
ügyvéd
Iskolái Trinity College
Kitüntetései Fellow of the Royal Society
Copley-érem
Royal-érem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Cayley témájú médiaállományokat.

Arthur Cayley (Richmond, 1821. augusztus 16.Cambridge, 1895. január 26.), brit matematikus

Már gyermekként is örömét lelte összetett matematikai problémák megoldásában. Később a Cambridge-i Egyetem Trinity College-ába került, ahol a matematika mellett a görögből, franciából, németből és olaszból is remekelt.

14 éven keresztül mint ügyvéd praktizált, azonban ezalatt mintegy 250 matematikai cikket publikált, majd később a cambridge-i egyetem professzoraként további 650-et.

Ő volt a mátrixszorzás bevezetője, ennek alkalmazásával be tudta bizonyítani a Cayley–Hamilton-tételt. Elsőként definiálta a csoport fogalmát a mai modern formájában.

Fiatal évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már korán nagy érdeklődést mutatott a számok iránt. 14 évesen a King’s College diákja lett, ahol a tanárai felfedezték rajta a matematikai zsenialitás jeleit, s azt tanácsolták szüleinek, hogy ennek megfelelően taníttassák.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalon, 17 évesen kezdte meg tanulmányait a cambridge-i Trinity College-ban, s a Cambridge Mathematical Journal-ba már 20 évesen 3 cikket publikált, melyeknek témáit Lagrange és Laplace munkássága ihlette. Egyetemista éveit a senior wrangler [1] cím és az első Smith-díj elnyerésével koronázta meg. Ezt követően megszerezte az MA diplomát, és elnyert egy ösztöndíjat. Ezután még az egyetemen maradt 4 évig, mely idő alatt oktatott pár diákot, de fő tevékenysége a Mathematical Journal-be írandó 28 tanulmányának előkészítésére szorítkozott.

Ügyvédként töltött évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ösztöndíj lejártával Cayley-nek is pénzkereső tevékenység után kellett néznie, s ő – De Morganhoz hasonlóan – a jogot választotta, s így 25 évesen beiratkozott a londoni Lincoln's Inn-be. A matematikát ezen időszak alatt sem hanyagolta el, előfordult, hogy egy fontos jogi vizsga előtt Dublinba utazott csak azért, hogy hallhassa Hamilton előadásait a kvaterniókról. Az ügyvédként töltött évek sem teltek hasztalanul a matematika szempontjából, hisz a 14 éves pályafutás alatt több mint 200 cikket publikált.

Professzori évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

42 évesen elnyerte a Cambridge-i Egyetem Lady Sadler-ről elnevezett professzori székét, melyet még a Lady hozatott létre saját vagyonából az elméleti, tiszta matematika fejlesztésének céljára. Cayley tehát feladta a sikeres praxist egy szerényebb fizetésért, azonban nem bánta meg a váltást, hiszen a professzori állás végre véget vetett a megosztottságnak az életében, végre ismét a matematikának szentelhette magát teljes egészében. 1876-ban publikálta egyetlen könyvét, Elliptic Functions címmel. 1872-ben a Trinity College címzetes tagja, 1875-től pedig rendes tagja.

Cayley híressé vált arról is, hogy számos módon próbálta elősegíteni a nők egyetemi tanulmányait, mind oktatás terén, mind a Newnham College – Cambridge nők számára alapított intézménye – bizottsági tagjaként.

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1881-ben a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetemtől meghívást kapott egy előadássorozat tartására, melynek címe az Abelian and Theta Functions volt. 1882-ben abban az elismerésben lett része, hogy a British Association for the Advancement of Science elnöke lehetett, s a southporti találkozó kapcsán elmondott nyitóbeszéde olyan sikeres lett, hogy nem csak a világ összes matematikusát, hanem a filozófusokat is megszólította. 1889-ben a Cambridge-i Egyetem nyomdája felkérte, hogy készítse elő az addig publikált cikkeit arra, hogy azok egy összegyűjtött, rendezett formában is megjelenhessenek. Az összesen 13 kötetes könyvsorozatból, mely 967 cikket tartalmaz, 7 Cayley saját szerkesztése alatt jelent meg. A kötetek szerkesztése közben már egy súlyos betegségtől szenvedett, melybe 1895. január 26-án, 74 éves korában belehalt. A könyvsorozat fennmaradó elemeit a professzori székben őt követő Forsyth professzor szerkesztette.

A nevét viselő fogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Cayley témájú médiaállományokat.