Augustus De Morgan
| Augustus De Morgan | |
 | |
| Született | 1806. június 27.[1][2][3][4][5] Maduráj |
| Elhunyt | 1871. március 18. (64 évesen)[1][2][3][4][5] London |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Sophia Elizabeth De Morgan[6] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 | |
| Augustus De Morgan aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Augustus De Morgan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Augustus De Morgan (Maduráj, 1806. június 27. – London, 1871. március 18.) angol matematikus. Bevezette a teljes indukció használatát és a De Morgan-azonosságnak nevezett szabályokat.
Augustus De Morgan Indiában született, családja ötödik gyermekeként. Nem sokkal születése után elvesztette egyik szeme világát. Amikor 7 hónapos volt, visszatértek Angliába. Az iskolában Augustus nem remekelt, és egészségi állapota miatt nem vett részt a közös játékokban, így hamar a gúnyolódások és gonoszkodások könnyű céltáblájává vált. 1823-ban, 16 évesen a cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította.
A BA diploma után[szerkesztés]
Megszerezte a BA diplomát, azonban egy teológiai teszt kellett az MA diplomával kapcsolatos tanulmányok elkezdéséhez, amit – bár az Anglikán Egyház tagja volt – erősen ellenzett. Ebből kifolyólag Cambridge-ben nem tudta folytatni a tanulmányait.
1826-ban visszatért londoni otthonába, és felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, hogy jogot tanuljon. 1827-ben az újjáalapított londoni University College-ben megpályázott egy állást a Matematika tanszéken, s annak ellenére, hogy addig nem jelent meg matematikai publikációja, meg is kapta az állást.
Pályafutása[szerkesztés]
1828-ban a University College első matematikaprofesszora lett. 1831-ben lemondott a posztjáról egy elvi vita miatt, azonban 1836-ban újra megkapta ugyanazt a tisztséget, amelyet aztán 1866-ig meg is tartott, amikor egy újabb elvi vita miatt ismét lemondott.
Művei és munkássága[szerkesztés]
Az aritmetika elemei című könyve 1830-ban érte meg a második kiadást, amelyet még számos további követett az idők folyamán. 1838-ban definiálta és bevezette az úgynevezett matematikai indukciót, ez a kifejezés először Induction (Mathematics) című művében jelenik meg, amit a Penny Cyclopediába írt. Az évek során további 712 cikket írt ebbe az Enciklopédiába, melyet a Society for the Diffusion of Useful Knowledge jelentetett meg: ugyanaz a társaság, amely a későbbiek folyamán a London Universityt alapította, s amely De Morgan másik híres művét, A differenciál- és integrálszámítást is kiadta. 1849-ben publikált még egy művet a komplex számok geometriai értelmezéséről, majd bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyekkel nagyban hozzájárult a matematikai logika megreformálásához.
Levelezések és egy híres tanítvány[szerkesztés]
De Morgan levelezett Charles Babbage-dzsel, és oktatta Ada Lovelace-t. De Morgan Sir William Rowan Hamiltonnal is levelezett, és hozzá hasonlóan kísérletezett a kétdimenziós algebra három dimenzióra való kiterjesztésével.
Tagságok és kitüntetések[szerkesztés]
1866-ban a London Mathematical Society alapító tagja és első elnöke lett, majd ugyanebben az évben a Royal Astronomical Society tagjává választották. De Morgan sosem volt tagja a Royal Society-nek, mert nem engedte, hogy előterjesszék a tagságra. Egy tiszteletbeli diplomát is visszautasított, melyet az Edinburgh-i Egyetem ajánlott fel neki.
Érdekesség[szerkesztés]
De Morgant mindig érdekelték a furcsa számtani tények, és 1864-es írásában megjegyezte, hogy éppen éves volt az -edik évben, ugyanis 43 éves volt 1849-ben (432 = 1849).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
Források[szerkesztés]
- John J. O’Connor és Edmund F. Robertson De Morgan-életrajza [1] Archiválva 2007. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben a MacTutor History of Mathematics archívumban (angol)
