Augustus De Morgan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AugustusDeMorgan.png

Augustus de Morgan (Madura, 1806. június 27.London, 1871. március 18.) angol matematikus. Bevezette a teljes indukció használatát és a De Morgan-azonosságnak nevezett szabályokat.

Augustus de Morgan Indiában született, családja ötödik gyermekeként. Nem sokkal születése után elvesztette egyik szeme világát, s amikor 7 hónapos volt, visszatértek Angliába. Az iskolában Augustus nem remekelt, és egészségügyi állapota miatt nem vett részt a közös játékokban, így hamar a gúnyolódások és gonoszkodások könnyű céltáblájává vált. 1823-ban, 16 évesen a cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította.

A BA diploma után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszerezte a BA diplomát, azonban egy teológiai teszt kellett az MA diplomával kapcsolatos tanulmányok elkezdéséhez, amit – bár az Anglikán Egyház tagja volt – erősen ellenzett. Ebből kifolyólag Cambridge-ben nem tudta folytatni a tanulmányait. 1826-ban visszatért londoni otthonába, és felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, hogy jogot tanuljon. 1827-ben az újjáalapított londoni University College-ben megpályázott egy állást a Matematika Tanszéken, s annak ellenére, hogy addig nem jelent meg matematikai publikációja, meg is kapta az állást.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1828-ban az University College első matematika professzora lett. 1831-ben lemondott a posztjáról egy elvi vita miatt, azonban 1836-ban újra megkapta ugyanazt a tisztséget, amelyet aztán 1866-ig meg is tartott, amikor egy úgyjabb elvi vita miatt ismét lemondott.

Művei és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aritmetika elemei című könyve 1830-ban érte meg a második kiadást, amelyet még számos másik követett az idők folyamán. 1838-ban definiálta és bevezette az úgynevezett matematikai indukciót, ez a kifejezés először Induction (Mathematics) című művében jelenik meg, amit a Penny Cyclopedia-ba írt. Az évek során további 712 cikket írt ebbe az Enciklopédiába, melyet a Society for the Diffusion of Useful Knowledge jelentetett meg, ugyanaz a társaság ami a későbbiek folyamán London University-t alapították, s akik de Morgan másik híres művét, A differenciál- és integrálszámítás-t is kiadta. 1849-ben publikált még egy művet a komplex számok geometriai értelmezéséről, majd bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyekkel nagyban hozzájárult a matematikai logika megreformálásához.

Levelezések és egy híres tanítvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

De Morgan levelezett Charles Babbage-dzsel, és oktatta Ada Lovelace-t. De Morgan Sir William Rowan Hamiltonnal is levelezett, és hozzá hasonlóan kísérletezett a kétdimenziós algebra 3 dimenzióra való kiterjesztésével.

Tagságok és kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1866-ban London Mathematical Society alapító tagja, és első elnöke, majd ugyanebben az évben Royal Astronomical Society tagjává választották. De Morgan sosem volt tagja a Royal Society-nek, mert nem engedte, hogy előterjesszék a tagságra. Egy tiszteletbeli diplomát is visszautasított, melyet Edinburgh-i Egyetem ajánlott fel neki.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

De Morgant mindig érdekelték a furcsa számtani tények, és 1864-es írásában megjegyezte, hogy éppen x éves volt az x^2-edik évben, ugyanis 43 éves volt 1849-ben. (43²=1849)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John J. O'Connor és Edmund F. Robertson De Morgan életrajza [1] a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)