Archoplites interruptus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Archoplites szócikkből átirányítva)
Archoplites interruptus
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Díszsügérfélék (Centrarchidae)
Alcsalád: Centrarchinae
Nemzetség: Archoplitini
Nem: Archoplites
Gill, 1861
Faj: A. interruptus
Tudományos név
Archoplites interruptus
(Girard, 1854)
Szinonimák
  • Centrarchus interruptus Girard, 1854
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Archoplites interruptus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Archoplites interruptus témájú médiaállományokat és Archoplites interruptus témájú kategóriát.

Az Archoplites interruptus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Archoplites interruptus előfordulási területe Észak-Amerika nyugati fele. Eredetileg csak Kaliforniában élt; a Sacramento-San Joaquin, Pajaro és Salinas folyórendszerekben. Az ember betelepítette sok más Nyugat-USA-beli területre.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal általában 30 centiméter hosszú, azonban 73 centiméteresre és 1,4 kilogrammosra is megnőhet. A fehéres testét sötétebb, függőleges sávok díszítik.

Életmódja[szerkesztés]

Édesvízi halfaj, amely a dús vízinövényzettel benőtt részeket keresi. Nagyon kis tavacskákban is képes megélni.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ikráit a vízinövények közé rakja le. Egyes hímek akár 3 napig is őrzik az ikrákat.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]