Aranypapagáj
Aranypapagáj | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Guaruba guarouba (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aranypapagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypapagáj témájú médiaállományokat és Aranypapagáj témájú kategóriát. |
Az aranypapagáj (Guaruba guarouba), korábban aranyaratinga, a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Guaruba madárnem egyetlen faja.[1][2]
Neve és rendszertani besorolása
[szerkesztés]Ezt a papagájt legelőször 1638-ban, az új-hollandiai expedíció során, Georg Marcgrave német természettudós írta le, illetve nevezte meg; ő a guaruba nevet adta a madárnak. A portugálok és az őslakósok ararajuba-ként említették ezt a papagájt, ami annyit jelent, hogy „kis sárga ara”.[3][4] A madártenyésztők körében „Bajorország Királynője papagájként” is ismert.[5]
A korábbi rendszertani besorolás szerint, az Aratinga nembe tartozott Aratinga guarouba néven.[6] Manapság saját, monotipikus nemet kapott.[7][8][9] René Primevère Lesson francia természettudós és Johann Friedrich Gmelin német naturalista, a tupi indiánok guaruba szavából alkották meg, a papagáj jelenlegi nemi és faji szintű taxonjait.[10]
A molekuláris genetikai kutatások azt mutatják, hogy az aranypapagáj legközelebbi rokon az északi törpeara (Diopsittaca nobilis).[11][12][13][14] Szintén közeli rokonságban áll az aranykantárú papagájjal (Leptosittaca branickii).
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerikában, Brazília északi területén honos. Az Amazonas-medence több részén is felelhető. A Pará és a Maranhão államokon átfolyó Tocantins, Xingu és Tapajós folyók mentén is előfordul. Az előfordulási területe, körülbelül 174 000 négyzetkilométert foglal magába.[15]
Az aranyaratingát az erdőirtások, árvizek és az illegális begyűjtése veszélyezteti.[16] Felkerült a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listájára, a különösen veszélyeztetett fajokról szólóra, amely tiltja a vele való nemzetközi kereskedelmet.[17]
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Megjelenése
[szerkesztés]Tollazata aranysárga, evezőtollai sötétzöldek. Testhossza 34 centiméter, testtömege 270 gramm.[15] A csőre nagy és szürke. A barna szemei körül, rózsaszínes, csupasz bőr gyűrű van. A lábai rózsaszínek. A fajon belül nincs nemi kétalakúság, azaz a hím és a tojó egyforma megjelenésűek. A fiatal tollazata kevésbé élénk sárga, és több zöld tollazata van, például: a fején, a nyakán és hátán; a begye is zöldes. A fiatal szemgyűrűje halványszürke és lábai barnák.[18]
Életmódja
[szerkesztés]Egy 1986-os kutatás szerint, az aranypapagáj az év során két különböző élőhelyet használ. A száraz évszakban a magasabban levő erdőkben él, míg a nedves évszakban, amikor költeni akar, a nyíltabb terepeket és a kultúrtájakat keresi fel.[19] Csapatokban él; a madarak együtt táplálkoznak, alszanak és költenek.[19] Sokféle maggal és gyümölccsel táplálkoznak.[20]
Szaporodása
[szerkesztés]A papagájok csoportján belül az aranyaratinga szaporodása igen különleges, mivel a fiókák felnevelésében nemcsak a költőpár, hanem néhány másik egyed is szerepet játszik.[19] A fogságban ez nem jellemző; sőt a szülők is elhagyják fiókáikat három hét után.[16]
Az ivarérettséget 3 évesen éri el. A költési időszaka novembertől februárig tart. A fészket magas fák mély odvaiba készíti. A fészekalj általában 4 darab, 37,1 x 29,9 milliméteres tojásból áll. A költés 30 napig tart; a költésben mindkét szülő részt vesz. Ha bár 3 évesen válik ivaréretté, a tojó 6 éves koráig termékenyítetlen tojásokat rak. Fogságban, ha elveszik a madártól az első fészekaljat, akkor nemsokára másikat rak.[16][21]
Az újonnan kikelt aranyaratingát fehér pihe fedi, amely egy héten belül sötété válik. Életének harmadik hete végén kinőnek a szárnytollai. A fiatal játékos kedvű, azonban agresszívé is válhat.[16] A fiókák legfőbb ragadozói a tukánfélék (Ramphastidae), talán ezért ilyen különös eme papagáj csoportban való szaporodási szokása.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BirdLife International: 'Guaruba guarouba'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ Marcgraf, Georg. Historia Naturalis Brasiliae. Willem Piso (1648)
- ↑ Jobling, James. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. Christopher Helm Publishers Ltd (2009)
- ↑ Aratinga guarouba Archiválva 2007. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.
- ↑ http://jboyd.net/Taxo/List12.html#psittaciformes
- ↑ Collar, Nigel. Threatened Birds of the world. Birdlife International, 261. o. (2000)
- ↑ Sick, Helmut (1990). „Notes on the Taxonomy of Brazilian Parrots”. Ararajuba (1), 111–112. o.
- ↑ Zoological Nomenclature Resource: Psittaciformes (Version 9.022). www.zoonomen.net, 2009. április 2.
- ↑ International Code of Zoological Nomenclature. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
- ↑ (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].
- ↑ Tavares, Erika (2006). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.
- ↑ Wright, Timothy (2008). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733. PMC 2727385.
- ↑ (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.
- ↑ a b Birdlife International Species Factsheet. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ a b c d Honolulu Zoo Archiválva 2007. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.
- ↑ Species lists (Appendices I, II and III). CITES, 2008. július 1.
- ↑ Forshaw, Joseph M.. Parrots of the World; an Identification Guide, Illustrated by Frank Knight (artist), Princeton University Press, Plate 74. o. (2006). ISBN 0-691-09251-6
- ↑ a b c d Oren, David C. (1986). „Observations on the golden parakeet Aratinga guarouba in Northern Brazil”. Biological Conservation 36 (4), 329–337. o. DOI:10.1016/0006-3207(86)90008-X.
- ↑ Natural Diet Archiválva 2009. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 24, 2007.
- ↑ Golden Conure - Breeding Archiválva 2011. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben URL accessed January 26, 2007.
Források
[szerkesztés]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
- Parrots.org
- EUR-Lex - Aranypapagáj
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Golden parakeet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Species factsheet Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben at BirdLife International