Aranykantárú papagáj

Aranykantárú papagáj
	Egy ecuadori példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Leptosittaca; Berlepsch & Stolzmann, 1894
Faj:	L. branickii;
Tudományos név
	Leptosittaca branickii; Berlepsch & Stolzmann, 1894
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aranykantárú papagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykantárú papagáj témájú kategóriát.

Az aranykantárú papagáj (Leptosittaca branickii), korábban aranyoskantárú ékfarkú papagáj, a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2] Nemének egyetlen faja.^[3]

Előfordulása

A Branicki papagája előfordulási területe az Andok keleti oldalain, Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban van.

Az élőhelyein nem gyakori. Az erdőirtások veszélyeztetik.^[1]

Megjelenése

Tollazatának legnagyobb része zöld színű, azonban a hasi része sárga. Az aranyoskantárú megnevezése, a pofája két oldalán található sárga sávozásokból ered, melyek a szemek alatt a tarkó felé vonulnak, de nem érintik azt. A csőre és a szemei körüli csupasz bőr halványszürkék.

Életmódja

Ez az aratingaszerű papagájfaj, azokon a magas páratartalmú hegyoldalakon él, ahol Podocarpus erdők vannak.

Rokon fajok

A molekuláris kutatások szerint, az aranypapagáj (Guaruba guarouba) és az északi törpeara (Diopsittaca nobilis) a legközelebbi rokonai.^[4]^[5]^[6]^[7]

Képek

Régi rajz a madárról

Jegyzetek

↑ ^a ^b BirdLife International: 'Leptosittaca branickii'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ Thomas M. Brooks, John D. Pilgrim, Ana S. L. Rodrigues & Gustavo A. B. Da Fonseca. Conservation status and geographic distribution of avian evolutionary history, Phylogeny and Conservation, Conservation Biology. Cambridge University Press, 267–294. o. (2005). ISBN 978-0-521-82502-3
↑ (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].
↑ Tavares, Erika (2006). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.
↑ Wright, Timothy (2008). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733. PMC 2727385.
↑ (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Golden-plumed parakeet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[IUCN-1] BirdLife International: 'Leptosittaca branickii'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[Olah2022-2] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[3] Thomas M. Brooks, John D. Pilgrim, Ana S. L. Rodrigues & Gustavo A. B. Da Fonseca. Conservation status and geographic distribution of avian evolutionary history, Phylogeny and Conservation, Conservation Biology. Cambridge University Press, 267–294. o. (2005). ISBN 978-0-521-82502-3

[4] (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].

[5] Tavares, Erika (2006). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.

[6] Wright, Timothy (2008). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733. PMC 2727385.

[7] (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]