Aranyos rózsabogár

Aranyos rózsabogár
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Scarabaeiformia;
Család:	Ganajtúrófélék (Scarabaeidae);
Alcsalád:	Virágbogárformák (Cetoniinae);
Nem:	Cetonia;
Faj:	C. aurata;
Tudományos név
	Cetonia aurata; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú médiaállományokat és Aranyos rózsabogár témájú kategóriát.

Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zömök testű bogár felül csillogó fémes zöld, alul rézvörös. A csillogó szín balra cirkulárisan polarizált fénytől ered, ahogy több más virágbogár faj esetében is kimutatták.^[1] Pontozott szárnyfedőin sekély hosszanti barázdákkal, a csúcs közelében pedig változó fehér harántmintázat látható. Szárnyfedői repülés közben zárva maradnak, hártyás szárnyukat egy keskeny, oldalsó résen nyújtják ki. Lábain apró recék találtatók, amelyek segítik őt a tapadásban.

Az egymást váltogató három kép – egy masterImage 3D moziszemüveg és egy tükör segítségével – két dolgot szemléltet egyszerre: (1) a rózsabogár aranyzöld és rezes fénye csakugyan balra cirkulárisan polarizált; (2) a fény cirkularitása megfordul tükröződéskor, azaz balosból jobbos lesz (és viszont). Figyeljük meg, hogy szemüveg nélkül a bogarak a tükrön kívül és a tükörben egyaránt fényesek. A jobb lencsén át (jobbos szűrő) a bogár fénye eltűnik a tükrön kívül, de a tükörben megmarad a polarizáció megfordulása miatt. A bal lencse esetében fordított a helyzet.

Életmódja[szerkesztés]

A bogarat virágzó bokrokon, főként galagonyaféléken, vadrózsán, bodzán találjuk áprilistól szeptemberig végéig. Hazánkban mindenhol előfordul. Tápláléka virágpor (pollen) és virágszirom, elsősorban a vadrózsa szirmai, innen kapta a nevét. A lárvák korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak. Nem kártevők, lebontó szervezetek. Általában csak napsütéses időben repül. Fogságban is sikeresen tenyészthető, állatkertek inszektáriumaiban gyakran láthatóak tenyésztett populációik. A legjobban a délutáni órákban lehet őket megfigyelni, mert ilyenkor órákig képesek mozdulatlanul ücsörögni egy virágon, még más bogaraktól sem hagyják magukat zavartatni. A napsütéses, meleg napokon gyakran találkozhatunk kifejlett rózsabogarakkal. Rendszerint május táján jelennek meg először, június-júliusban láthatunk belőlük a legtöbbet, elvétve pedig még szeptemberben is találkozhatunk velük.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a petéit korhadó fatuskókba rakja, a lárvák több évig fejlődnek a nyirkos törmelékben. Körülbelül 3 évig él. Ritkábban hangyabolyba is petézik. Lárvái C-alakúak, testük erős, ráncos, szőrös, fejük, lábaik aprók. Rendszerint nyirkos komposzthalomban, trágyadombban, korhadó avarban vagy fatuskóban telelnek át. Elkorhadt, elhalt növényi maradványokkal, törmelékkel táplálkoznak, így kárt nem okoznak. Rendszerint két évig fejlődnek, június-júliusban bebábozódnak. A bábból már ősszel kikelhet a kifejlett bogár, de jellemzően tavasszal bújnak elő nagy számban, amikor a párzásra is sor kerül. Párzás után a nőstény bomlásban lévő, korhadó szerves anyagokra rakja le a petéit, majd elpusztul.