Aranyos rózsabogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranyos rózsabogár
Cetonia-aurata.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Rózsabogárformák
Nem: Cetonia
Faj: C. aurata
Tudományos név
Cetonia aurata
(Linnaeus, 1761)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú médiaállományokat és Aranyos rózsabogár témájú kategóriát.

Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zömök testű bogár felül csillogó fémes zöld, alul rézvörös. A csillogó szín balra cirkulárisan polarizált fénytől ered, ahogy több más virágbogár faj esetében is kimutatták.[1] Pontozott szárnyfedőin sekély hosszanti barázdákkal, a csúcs közelében pedig változó fehér harántmintázat látható. Szárnyfedői repülés közben zárva maradnak, hártyás szárnyukat egy keskeny, oldalsó résen nyújtják ki. Lábain apró fűrészfogak találhatók.

Az egymást váltogató három kép – egy masterImage 3D moziszemüveg és egy tükör segítségével – két dolgot szemléltet egyszerre: (1) a rózsabogár aranyzöld és rezes fénye csakugyan balra cirkulárisan polarizált; (2) a fény cirkularitása megfordul tükröződéskor, azaz balosból jobbos lesz (és viszont). Figyeljük meg, hogy szemüveg nélkül a bogarak a tükrön kívül és a tükörben egyaránt fényesek. A jobb lencsén át (jobbos szűrő) a bogár fénye eltűnik a tükrön kívül, de a tükörben megmarad a polarizáció megfordulása miatt. A bal lencse esetében fordított a helyzet.

Életmódja[szerkesztés]

A bogarat virágzó bokrokon, főként galagonyaféléken, vadrózsán, bodzán találjuk áprilistól szeptemberig végéig. Hazánkban mindenhol előfordul. Tápláléka pollen és virágszirom, elsősorban a vadrózsa szirmai, innen kapta a nevét. A lárvák korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak. Nem kártevők, lebontó szervezetek. Általában csak napsütéses időben repül. Fogságban is sikeresen tenyészthető, állatkertek inszektáriumaiban gyakran láthatóak tenyésztett populációik. A legjobban a délutáni órákban lehet őket megfigyelni, mert ilyenkor órákig képesek mozdulatlanul ücsörögni egy virágon, még más bogaraktól sem hagyják magukat zavartatni.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a petéit korhadó fatuskókba rakja, a lárvák több évig fejlődnek a nyirkos törmelékben. Körülbelül 3 évig él. Ritkábban hangyabolyba is petézik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]