Aranyos rózsabogár

Aranyos rózsabogár
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Scarabaeiformia;
Család:	Ganajtúrófélék (Scarabaeidae);
Alcsalád:	Virágbogárformák (Cetoniinae);
Nem:	Cetonia;
Faj:	C. aurata;
Tudományos név
	Cetonia aurata; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos rózsabogár témájú médiaállományokat és Aranyos rózsabogár témájú kategóriát.

Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zömök testű bogár felül csillogó fémes zöld, alul rézvörös. A csillogó szín balra cirkulárisan polarizált fénytől ered, ahogy több más virágbogár faj esetében is kimutatták.^[1] Pontozott szárnyfedőin sekély hosszanti barázdákkal, a csúcs közelében pedig változó fehér harántmintázat látható. Szárnyfedői repülés közben zárva maradnak, hártyás szárnyukat egy keskeny, oldalsó résen nyújtják ki. Lábain apró recék találhatók, amelyek segítik őt a tapadásban.

Az egymást váltogató három kép – egy masterImage 3D moziszemüveg és egy tükör segítségével – két dolgot szemléltet egyszerre: (1) a rózsabogár aranyzöld és rezes fénye csakugyan balra cirkulárisan polarizált; (2) a fény cirkularitása megfordul tükröződéskor, azaz balosból jobbos lesz (és viszont). Figyeljük meg, hogy szemüveg nélkül a bogarak a tükrön kívül és a tükörben egyaránt fényesek. A jobb lencsén át (jobbos szűrő) a bogár fénye eltűnik a tükrön kívül, de a tükörben megmarad a polarizáció megfordulása miatt. A bal lencse esetében fordított a helyzet

Életmódja[szerkesztés]

A bogarat virágzó bokrokon, főként galagonyaféléken, vadrózsán, bodzán találjuk áprilistól szeptember végéig. Hazánkban mindenhol előfordul. Tápláléka virágpor (pollen) és virágszirom, elsősorban a vadrózsa szirmai, innen kapta a nevét. A lárvák korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak. Nem kártevők, lebontó szervezetek. Általában csak napsütéses időben repül. Fogságban is sikeresen tenyészthető, állatkertek inszektáriumaiban gyakran láthatóak tenyésztett populációik. A legjobban a délutáni órákban lehet őket megfigyelni, mert ilyenkor órákig képesek mozdulatlanul ücsörögni egy virágon, még más bogaraktól sem hagyják magukat zavartatni.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a petéit korhadó fatuskókba rakja, a lárvák több évig fejlődnek a nyirkos törmelékben. Körülbelül három évig él. Ritkábban hangyabolyba is petézik.