Aranyaratinga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranyaratinga
Táplálkozó aranyaratingák
Táplálkozó aranyaratingák
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Australaves
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nemzetség: Arini
Nem: Guaruba
Lesson, 1830
Faj: G. guarouba
Tudományos név
Guaruba guarouba
(Gmelin, 1788)
Szinonimák
  • Aratinga guarouba (Gmelin, 1788)
  • Guarouba guarouba
  • Psittacus guarouba
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranyaratinga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyaratinga témájú médiaállományokat és Aranyaratinga témájú kategóriát.

Az aranyaratinga vagy aranypapagáj (Guaruba guarouba) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Guaruba madárnem egyetlen faja.[1][2][3]

Neve és rendszertani besorolása[szerkesztés]

Ezt a papagájt legelőször 1638-ban, az új-hollandiai expedíció során, Georg Marcgrave német természettudós írta le, illetve nevezte meg; ő a guaruba nevet adta a madárnak. A portugálok és az őslakósok ararajuba-ként említették ezt a papagájt, ami annyit jelent, hogy „kis sárga ara”.[4][5] A madártenyésztők körében „Bajorország Királynője papagájként” is ismert.[6]

A korábbi rendszertani besorolás szerint, az Aratinga nembe tartozott Aratinga guarouba néven.[7] Manapság saját, monotipikus nemet kapott.[8][9][10] René Primevère Lesson francia természettudós és Johann Friedrich Gmelin német naturalista, a tupi indiánok guaruba szavából alkották meg, a papagáj jelenlegi nemi és faji szintű taxonjait.[11]

A molekuláris genetikai kutatások azt mutatják, hogy az aranypapagáj legközelebbi rokon a kékhomlokú törpeara (Diopsittaca nobilis).[12][13][14][15] Szintén közeli rokonságban áll Branicki papagájával (Leptosittaca branickii).

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Amerikában, Brazília északi területén honos. Az Amazonas-medence több részén is felelhető. A Pará és a Maranhão államokon átfolyó Tocantins, Xingu és Tapajós folyók mentén is előfordul. Az előfordulási területe, körülbelül 174 000 négyzetkilométert foglal magába.[16]

Az aranyaratingát az erdőirtások, árvizek és az illegális begyűjtése veszélyezteti.[17] Felkerült a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listájára, a különösen veszélyeztetett fajokról szólóra, amely tiltja a vele való nemzetközi kereskedelmet.[18]

Megjelenése[szerkesztés]

Tollazata aranysárga, evezőtollai sötétzöldek. Testhossza 34 centiméter, testtömege 270 gramm.[16] A csőre nagy és szürke. A barna szemei körül, rózsaszínes, csupasz bőr gyűrű van. A lábai rózsaszínek. A fajon belül nincs nemi kétalakúság, azaz a hím és a tojó egyforma megjelenésűek. A fiatal tollazata kevésbé élénk sárga, és több zöld tollazata van, például: a fején, a nyakán és hátán; a begye is zöldes. A fiatal szemgyűrűje halványszürke és lábai barnák.[19]

Portré
A sötétzöld evezőtollak

Életmódja[szerkesztés]

Egy 1986-os kutatás szerint, az aranypapagáj az év során két különböző élőhelyet használ. A száraz évszakban a magasabban levő erdőkben él, míg a nedves évszakban, amikor költeni akar, a nyíltabb terepeket és a kultúrtájakat keresi fel.[20] Csapatokban él; a madarak együtt táplálkoznak, alszanak és költenek.[20] Sokféle maggal és gyümölccsel táplálkoznak.[21]

Szaporodása[szerkesztés]

A papagájok csoportján belül az aranyaratinga szaporodása igen különleges, mivel a fiókák felnevelésében nemcsak a költőpár, hanem néhány másik egyed is szerepet játszik.[20] A fogságban ez nem jellemző; sőt a szülők is elhagyják fiókáikat három hét után.[17]

Az ivarérettséget 3 évesen éri el. A költési időszaka novembertől februárig tart. A fészket magas fák mély odvaiba készíti. A fészekalj általában 4 darab, 37,1 x 29,9 milliméteres tojásbó áll. A költés 30 napig tart; a költésben mindkét szülő részt vesz. Ha bár 3 évesen válik ivaréretté, a tojó 6 éves koráig termékenyítetlen tojásokat rak. Fogságban, ha elveszik a madártól az első fészekaljat, akkor nemsokára másikat rak.[17][22]

Az újonnan kikelt aranyaratingát fehér pihe fedi, amely egy héten belül sötété válik. Életének harmadik hete végén kinőnek a szárnytollai. A fiatal játékos kedvű, azonban agresszívé is válhat.[17] A fiókák legfőbb ragadozói a tukánfélék (Ramphastidae), talán ezért ilyen különös eme papagáj csoportban való szaporodási szokása.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BirdLife International: 'Guaruba guarouba'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Zipcode Zoo URL accessed January 24, 2007.
  3. Golden Palms - Golden Conure URL accessed January 26, 2007.
  4. Marcgraf, Georg. Historia Naturalis Brasiliae. Willem Piso (1648) 
  5. Jobling, James. Helm Dictionary of Scientific Bird Names. Christopher Helm Publishers Ltd (2009) 
  6. Aratinga guarouba URL accessed January 26, 2007.
  7. http://jboyd.net/Taxo/List12.html#psittaciformes
  8. Collar, Nigel. Threatened Birds of the world. Birdlife International, 261. o (2000) 
  9. Sick, Helmut (1990.). „Notes on the Taxonomy of Brazilian Parrots”. Ararajuba (1), 111–112. o.  
  10. Zoological Nomenclature Resource: Psittaciformes (Version 9.022). www.zoonomen.net, 2009. április 2.
  11. International Code of Zoological Nomenclature. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
  12. (2004. január 1.) „Phylogenetic Relationships Among Some Neotropical Parrot Genera Based on Mitochondrial Sequences”. The Auk 121 (1), 230–242. o. DOI:[0230:prasnp2.0.co;2 10.1642/0004-8038(2004)121[0230:prasnp]2.0.co;2].  
  13. Tavares, Erika (2006.). „Phylogenetic relationships and historical biogeography of Neotropical parrots (Psittaciformes: Psittacidae: Arini) inferred from mitochondrial and nuclear DNA Sequences”. Systematic Biology 55, 454–470. o. DOI:10.1080/10635150600697390. PMID 16861209.  
  14. Wright, Timothy (2008.). „A multilocus molecular phylogeny of the parrots (Psittaciformes): support for a Gondwanan origin during the Cretaceous.”. Molecular Biology and Evolution 25, 2141–2156. o. DOI:10.1093/molbev/msn160. PMID 18653733.  
  15. (2012. április 1.) „Phylogenetic relationships of the extinct Carolina Parakeet inferred from DNA sequence data”. The Auk 129 (2), 197–204. o. DOI:10.1525/auk.2012.11259.  
  16. ^ a b Birdlife International Species Factsheet
  17. ^ a b c d Honolulu Zoo URL accessed January 24, 2007.
  18. Species lists (Appendices I, II and III). CITES, 2008. július 1.
  19. Forshaw, Joseph M.. Parrots of the World; an Identification Guide, Illustrated by Frank Knight (artist), Princeton University Press, Plate 74. o (2006). ISBN 0-691-09251-6 
  20. ^ a b c d Oren, David C. (1986.). „Observations on the golden parakeet Aratinga guarouba in Northern Brazil”. Biological Conservation 36 (4), 329–337. o. DOI:10.1016/0006-3207(86)90008-X.  
  21. Natural Diet URL accessed January 24, 2007.
  22. Golden Conure - Breeding URL accessed January 26, 2007.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Golden parakeet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]