Apor-kódex
Az Apor-kódex az Erdélyi Tudományos Intézetnél hasonmáskiadásban megjelent középkori kéziratos kötet.
Leírás[szerkesztés]
A mű a Tamás és Bálint huszita papok készítette legrégibb magyar Biblia-fordítás XV. századbeli másolatának egy részét, Dávid zsoltárait tartalmazza egyéb nyelvtörténeti szempontból becses szövegek mellett. A kódex legrégibb megállapítható tulajdonosa a Metamorphosis Transylvaniae (1736) szerzője, Apor Péter volt, s 1879-ben jelentősen megcsonkult állapotban került a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonába özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília ajándékaként; ma is a Székely Nemzeti Múzeumban őrzik. A hasonmás kiadást bevezetéssel ellátta és közzétette Szabó Dénes (Codices Hungarici II., Kolozsvár, 1942).[1] Tartalmaz a Czech-kódex zsoltáraiból.
Megjegyzések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Apor-kódex. 15. század első fele / 15. század vége és 1520 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi: Haader Lea, Kocsis Réka, Korompay Klára és Szentgyörgyi Rudolf, Budapest, Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, OSZK, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2014. (Régi magyar kódexek 33.) + DVD
További információk[szerkesztés]
- Apor-kódex (MEK)
- Ómagyar Korpusz
- Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Budapest, 1976. 86–89.
- Apor-kódex. Ómagyar zsoltárok; sajtó alá rend., bev., jegyz. Korompay Klára; Balassi, Bp., 2021
.svg){kind=small}