Meténgfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Apocynaceae szócikkből átirányítva)
Meténgfélék
Leander (Nerium oleander) Portugália, Batalha
Leander (Nerium oleander)
Portugália, Batalha
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Apocynaceae
Adans.
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Meténgfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Meténgfélék témájú kategóriát.

A meténgfélék vagy télizöldfélék (Apocynaceae) a zárvatermők (angiosperms) közé tartozó tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjének egyik családja.

Elterjedésük[szerkesztés]

Legtöbb fajuk a trópusokon, illetve a mediterrán égövben él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

A fajok többsége fa vagy cserje, ritkábban évelő lágyszárú. Leveleik széle rendszerint ép. Portokjaik szabadok, pollenszemeik egyedül állnak.

Felhasználásuk[szerkesztés]

Több faj, köztük a Mediterráneumban honos európai leander (Nerium oleander) és a kis télizöld (Vinca minor) ismert dísznövény.

A trópusi sztrofantusz (Strophanthus) fajokból és az indiai Rauwolf-cserjéből (Rauwolfia serpentina) fontos szívgyógyszereket (sztrofantin, reszerpin) állítanak elő. A sztrofantusz fajok magvainak, termésének, kérgének és gyökereinek kivonatából egyes afrikai törzsek halálos nyílmérgeket állítottak elő.

A kis télizöld (Vinca minor) sejtosztódást gátló alkaloidokat tartalmaz; ezeket a vérnyomás csökkentésére, valamint az ideggyógyászatban és a rákterápiában is alkalmazzák.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

2012-ben a családot öt alcsaládra tagolták, melybe 5100 faj tartozott, de ez az újabb vizsgálatok után még változhat.[1] A korábbi selyemkórófélék családját az APG III rendszer alcsaládként a meténgfélék családjába sorolta be.[2]

A legújabb osztályozás szerint (2014) 366 nemzetség, 25 nemzetségcsoport és 49 alnemzetségcsoport tartozik a családba.[3]

1. Apocynoideae alcsalád hat nemzetségcsoporttal:

2. selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád négy nemzetségcsoporttal:

3. Periplocoideae alcsalád három nemzetségcsoporttal:

4. Rauvolfioideae alcsalád kilenc nemzetségcsoporttal:

5. Secamonoideae alcsalád kilenc nemzetségcsoporttal:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The taxonomy and systematics of Apocynaceae: where we stand in 2012; Nazia Nazar, David J. Goyder, James J. Clarkson, Tariq Mahmood and Mark W. Chase; Botanical Journal of the Linnean Society, Volume 171, Issue 3, pages 482–490, March 2013, [1]
  2. Angiosperm Phylogeny Group (2009). „An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III”. Botanical Journal of the Linnean Society 161 (2), 105–121. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.2009.00996.x.  
  3. Endress M.E., Liede-Schumann S. & Meve U. (2014). „An updated classification for Apocynaceae”. Phytotaxa 159, 175–194. o. DOI:10.11646/phytotaxa.159.3.2.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Apocynaceae című angol Wikipédia-szócikk Taxonomy című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 149. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2  (A selyemkóróvirágúak rendjében (Asclepiadales) a meténgfélék és selyemkórófélék családjainak leírása)
  • Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 275–286. o. ISBN 963 446 204 9   (A tárnicsvirágúak rendjében (Gentianales) a meténgfélék, selyemkórófélék és tárnicsfélék családjainak leírása.)