Apáca show

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Apácashow szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apácashow
(Sister Act)
1992-es amerikai film
Rendező Emile Ardolino
Producer Scott Rudin
Teri Schwartz
Műfaj
  • musicalfilm
  • filmvígjáték
Forgatókönyvíró Joseph Howard
Főszerepben Whoopi Goldberg
Maggie Smith
Kathy Najimy
Wendy Makkena
Mary Wickes
Bill Nunn
Harvey Keitel
Zene Marc Shaiman
Operatőr Adam Greenberg
Vágó Colleen Halsey
Richard Halsey
Gyártás
Gyártó Touchstone Pictures
Ország USA
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 100 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Walt Disney Studios Motion Pictures
BemutatóUSA 1992. május 29.
Magyarország 1993. július 30.
Bevétel 231 605 150 USD[1]
Kronológia
KövetkezőApácashow 2: Újra virul a fityula
További információk

Az Apáca show (Sister Act) egy 1992-ben bemutatott filmvígjáték, melynek rendezője Emile Ardolino. A Touchstone Pictures filmjének főszereplői Whoopi Goldberg, Maggie Smith, Kathy Najimy, Wendy Makkena, Mary Wickes és Harvey Keitel. A produkció az 1990-es évek egyik legjobb és legsikeresebb vígjátéka volt,[2] két Golden Globe-jelölést kapott, és helyet kapott a Bravo amerikai televíziós csatorna A 100 legviccesebb film című listáján.[3]

1993-ban Apácashow 2: Újra virul a fityula címen bemutatták a film folytatását, illetve musical is készült, melynek premierje 2006-ban Pasadenában volt. Az Egyesült Királyságban 2009. május 7-én a London Palladiumban mutatták be,[4] 2011-ben pedig a Broadway is műsorára tűzte.[5]

Cselekmény[szerkesztés]

1968-ban Deloris Wilson egy kaliforniai katolikus iskolában, a Szent Annában tanuló, ahol az apáca tanítónő megfeddi őt a szabályok be nem tartása miatt. A jelenben Deloris Van Cartier bárénekesnő Renoban a Holdfény bárban, amelyet gengszterfőnök barátja, Vince LaRocca üzemeltet. Deloris véletlenül szemtanúja lesz, amint Vince lelövi sofőrjét, ezért meg kell halnia. Vince két emberét, Joey-t és Willy-t küldi utána, ám Delorisnak sikerül a kaszinóból a helyi rendőrőrsre menekülni. Ott Eddie Souther hadnagy lesz segítségére, aki igyekszik rávenni az énekesnőt, hogy tanúskodjon barátja ellen. Addig is egy biztos helyen kell meghúznia magát, ahol nem találnak rá a bérgyilkosok.

Delorist a Szent Katalin zárdába viszi Eddie, ahol apácának öltözve kell elvegyülnie, míg a tárgyalás ideje el nem érkezik. Az énekesnő és a zárda főnökasszonya egyaránt ellenzi a dolgot, de a hadnagy meggyőzi őket, hogy ezt kell tenniük. Deloris Mary Clarence néven maga is apácának öltözik, ám gyermekkorához hasonlóan továbbra is elutasítja az egyszerű életet és a szabályokat. Barátságot köt több nővérrel, köztük a mindig harsány és vidám Mary Patrick, a csöndes és fiatal Mary Robert, és az idősebb Mary Lazarus nővérekkel. Amikor az álcázott énekesnő kioson egy bárba, a főnökasszony büntetésképpen a borzasztóan működő kórusba helyezi őt. Mary Clarence-t a kórus vezetőjévé választják, modern zenéjével maga mellé állítja a nővéreket és felvirágoztatja a kórust. A vasárnapi misén az Üdvözlégy királynőt (Salve Regina) is gospel- és rock and roll-egyvelegként adják elő, ami lelkesítően hat a közösségre és a püspökre magára, csak a főnökasszony ítéli el továbbra is a világi életet élő Delorist. A siker hatására az addig zárkózott közösség az utcára vonul, rendbe teszik a zárda környékét, ismerkednek a közelben lakókkal és nagy sikert aratnak a következő mise programjával is. O'Hara atya bejelenti, hogy még II. János Pál pápa is hallott a kórusukról és hallani is akarja őket személyesen. A főnökasszony a nevezetes napra ismét hagyományos misét szeretne, ám a nővérek az új stílus mellett vannak.

Ezalatt a rendőrőrsön Tate nyomozó, aki Vince-nek kémkedik, rájön, hogy hol rejtegetik Delorist és ki is adja az információt. Joey és Willy ismét Deloris utána erednek. Souther hadnagy későn érkezik, hogy figyelmeztesse őt, a két bérgyilkos elrabolja Delorist. A nővérek a főnökasszony vezetésével a segítségére igyekeznek, helikoptert szereznek, amely Renóba viszi őket. A Holdfény bárban a hívő Vince képtelen lelőni az apácának öltözött és úgy is viselkedő énekesnőt, ezért két emberére bízza, azonban ők is kudarcot vallanak. Végül Vince elhatározza, hogy lőni fog, Souther hadnagy pedig az utolsó pillanatban érkezik a helyszínre és lelövi LaRoccát.

Az események után Deloris vezetésével a kórus a pápa előtt énekel, majd ismét visszatérhet a színpadra régi életéhez.

Szereplők[szerkesztés]

Forgatás[szerkesztés]

Paul Rudnick forgatókönyvíró 1987-ben bízta a filmet Scott Rudin producerre, és Bette Midlert választották a főszerepre. Aztán a forgatókönyvet megvette a Disney.[6] Midler azonban elutasította a szerepet, attól tartott, rajongói nem akarnák őt apácát játszva látni.[6] Végül Whoopi Goldbergé lett a főszerep, forgatás közben pedig féltucat forgatókönyvíró - köztük Carrie Fisher, Robert Harling és Nancy Meyers - módosított a szkripten.[7] Mivel ezután a forgatókönyv már nemigen hasonlított az eredeti változatra, Rudnick azt kérte, álnéven kerüljön a filmkészítők listájára.[6]

A filmben szereplő zárda a San Franciscó-i Szent Pál katolikus templom San Francisco Noe Valley körzetében. A templom utcájának szemközti oldalát átalakították, hogy gettó-hatásúnak látszódjon. Bár a filmben ez nem került szóba, vallási szokásaik alapján az eseményekben szereplő nővérek Szent Ferenc harmadik rendjének Szent József-nővérei lehettek.[8] Azonban a rend tagjai napjainkban nem követik ezeket a szokásokat.[9]

Fogadtatás[szerkesztés]

A film jellemzően pozitív fogadtatásban részesült a kritikusok részéről. A Rotten Tomatoes oldalán 71%-osra értékelték a kritikusok, 66%-ra a közönség.[10] Bekerült az Amerikai Filmintézet (AFI) 500 jelöltje közé az AFI's 100 Years... 100 Laughs listáján.[11] 1993-ban a film jelölést kapott Golden Globe-díjra a legjobb musical/vígjáték kategóriában, Whoopi Goldberg pedig a legjobb női főszereplő musicalben/vígjátékban kategóriában.

A produkció anyagilag is sikeresnek bizonyult 139,5 millió dolláros hazai és 92 millió dolláros külföldi bevétellel, mellyel bekerült 1992 legsikeresebb nyolc filmje közé.[1]

A film bemutatásának évében Whoopi Goldberg és a filmben szereplő apácák Bill Clinton egy demokrata adománygyűjtő rendezvényén is énekeltek.[12]

Támadások[szerkesztés]

1993. június 10-én Donna Douglas színésznő és társa, Curt Wilson az Associated Artists Entertainment, INC-nél 200 millió dolláros pert indított a Disney, Whoopi Goldberg, Bette Midler és a gyártó cégek ellen, mondván, hogy a film ötlete a vádlók A Nun in the Closet című könyvéből származik. Azt állították, 1985-ben már elkészítettek egy forgatókönyvet a könyvből. A perirat szerint több mint száz hasonlóság volt a film a páros forgatókönyve között, illetve hogy a forgatókönyvet 1987 és 1988 között háromszor is átadták a Disneynek, Goldbernek és Midlernek.[13] Végül a bíróság a Disney és a többi vádlott mellett döntött.[14]

2011 novemberében egy Deloris Blakely nevű apáca indított pert a Disney és a Sony Pictures ellen azzal az indokkal, hogy a film alapja az ő 1987-ben írt The Harlem Street Nun című önéletrajza volt. Állítása szerint egy filmes vezető érdeklődést mutatott a megfilmesítésre, amikor átadta neki három oldalas szinopszisát.[15] 2012 januárjában Blakely ejtette az eredeti vádat, hogy 2012 augusztusában egy keményebb pert indítson, melyben 1 milliárd dollárt követelt a Disney-től.[16][17]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sister Act című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. a b Sister Act (1992). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  2. Cotto, Joseph. „Sister Act : a Review”, Yahoo! Voices, 2011. március 27.. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. január 18.) 
  3. Bravo Top 100 Funniest Films. IMDb. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  4. Sister Act tickets at London Palladium. Londontheatredirect.com. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  5. Sister Act. Broadway.com. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  6. a b c Paul Rudnick: Fun With Nuns. The New Yorker, (2009. júl. 20.) 37–41. o.
  7. Sister Act—Trivia
  8. Image. Oripter.com. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  9. Sisters of St. Joseph of the Third Order of St. Francis. SSj-tosf.org. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  10. Sister Art. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  11. AFI's 100 Years...100 Laughs Nominees. AFI. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  12. Whoopi Goldberg to Return to 'Sister Act'. Aceshowbiz.com. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  13. Haring, Bruce: $200 mil suit targets 'Sister Act'. Variety, 1993. június 10. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  14. Friend, Tad: Copy Cats: Hollywood Stole My Story!. The New Yorker, 1998. szeptember 1. [2012. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  15. Gardner, Eriq: Harlem Nun Sues Disney, Sony Claiming They Stole 'Sister Act': File under, "Divine Inspiration.". The Hollywood Reporter, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  16. Nun Sues Disney for $1B Over 'Sister Act'. Thewrap.com, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  17. Delois Blakely: 'Sister Act' Lawsuit Alleges Disney, Sony Stole Her Story. Fuffingtonpost.com. (Hozzáférés: 2013. január 19.)

További információk[szerkesztés]