Antitápanyag
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2023 augusztusából) |
Az antitápanyagok természetes vagy szintetikus vegyületek, amelyek akadályozzák a tápanyagok felszívódását.[1] A táplálkozási tanulmányok az élelmiszerekben és italokban gyakran előforduló antitápanyagokra összpontosítanak. Az antitápanyagok megjelenhetnek gyógyszerek, élelmiszerekben természetesen előforduló vegyszerek, fehérjék vagy maguk a tápanyagok túlzott fogyasztása formájában. Az antitápanyagok a vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz való kötődésük révén hatnak, gátolhatják azok felvételét vagy gátolhatják az enzimek működését.
A történelem során az emberek azért termesztettek növényeket, hogy csökkentsék az antitápanyagok mennyiségét, és olyan főzési folyamatokat fejlesztettek ki, amelyek eltávolították azokat a nyers élelmiszerekből és növelték a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét, különösen az olyan alapvető élelmiszerekben, mint a manióka.
Módszerek[szerkesztés]
Ásványianyag-felvétel gátlása[szerkesztés]
A fitinsav erősen kötődik az ásványi anyagokhoz, például a kalciumhoz, a magnéziumhoz, a vashoz, a rézhez és a cinkhez. Ez csapadékképződést okoz, ami az ásványi anyagokat hozzáférhetetlenné teszi a belekben.[2][3] A fitinsavak gyakoriak a mogyorófélék héjaiban, a magokban és a gabonában, szerepük fontos a földművelésben, az állatok etetésében és az eutrofizációban az ásványi anyagok kelátképzése és a környezetbe kerülő kötött foszfátok miatt. A fitát- és tápanyagmennyiséget csökkentő malomhasználat nélkül[4] a fitátok mennyiségét hisztidin-savfoszfát hozzáadásával csökkentik.[5]
Az oxálsav és az oxalátok számos növényben vannak jelentős mértékben jelen, különösen a rebarbarában, a teanövényekben, a spenótban stb. Ezek a kalciumhoz kötődnek, megakadályozva felszívódását.[6]
A glükozinolátok a jódfelvételt akadályozzák, a pajzsmirigyfunkciót módosítva, így goitrogének. Többek közt a brokkoli, a káposzta, a mustárnövény, a retek és a karfiol tartalmazza.[6]
Enzimgátlás[szerkesztés]
A proteázgátlók akadályozzák a bélben lévő proteázok, például a tripszin vagy a pepszin működését, akadályozva a fehérjék lebontását és felszívását. Például Bowman–Birk-tripszininhibitor van a szójababban.[7] Egyes tripszininhibitorok és lektinek megtalálhatók a hüvelyesekben, és az emésztést befolyásolják.[8]
Egyéb[szerkesztés]
A szükséges tápanyagok túlzott bevitele is antitápanyagokhoz hasonló hatást válthat ki. Például a sok rost addig csökkentheti a bélrendszeren való áthaladási időt, hogy más tápanyagok már nem vehetők fel. Azonban ezt gyakran nem a rostoknak, hanem a rostot tartalmazó ételekben lévő fitinsavaknak tulajdonítják.[9][10] A magas vastartalmú ételek magas kalciumtartalmúakkal együtt csökkenthetik a vasfelvételt a hDMT1 vastranszportfehérjét tartalmazó mechanizmussal, melyet a kalcium gátol.[11]
Az avidin nyers tojásfehérjében aktív formában található antitápanyag. Erősen kötődik a biotinhoz,[12] és biotinhiányt okozhat állatokban[13] és szélsőséges esetekben emberben.[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Oxford Dictionary of Biochemistry and Molecular Biology. 2006. ISBN 978-0-19-852917-0 Hozzáférés: 2023. augusztus 15.
- ↑ (2003. február 1.) „The effect of phytic acid and some natural chelating agents on the solubility of mineral elements in oat bran”. Food Chemistry 80 (2), 165–70. o. DOI:10.1016/S0308-8146(02)00249-2.
- ↑ (1980) „Phytic acid interactions in food systems”. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 13 (4), 297–335. o. DOI:10.1080/10408398009527293. PMID 7002470.
- ↑ (2008. március 1.) „Phytate: impact on environment and human nutrition. A challenge for molecular breeding”. Journal of Zhejiang University Science B 9 (3), 165–91. o. DOI:10.1631/jzus.B0710640. PMID 18357620.
- ↑ (2012. április 19.) „In silico characterization of histidine Acid phytase sequences”. Enzyme Research 2012, 845465. o. DOI:10.1155/2012/845465. PMID 23304454.
- ↑ a b (2010. szeptember 1.) „Naturally occurring food toxins”. Toxins 2 (9), 2289–332. o. DOI:10.3390/toxins2092289. PMID 22069686.
- ↑ (1987) „Soybean Bowman-Birk trypsin isoinhibitors: classification and report of a glycine-rich trypsin inhibitor class”. J. Agric. Food Chem. 35 (6), 974. o. DOI:10.1021/jf00078a028.
- ↑ (2005. május 1.) „Effects of antinutritional factors on protein digestibility and amino acid availability in foods”. Journal of AOAC International 88 (3), 967–87. o. DOI:10.1093/jaoac/88.3.967. PMID 16001874.
- ↑ „Fiber”, Linus Pauling Institute, 2014. április 28.. [2018. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 15.) (angol nyelvű)
- ↑ (2003. január 1.) „Effects of dietary fibers on magnesium absorption in animals and humans”. The Journal of Nutrition 133 (1), 1–4. o. DOI:10.1093/jn/133.1.1. PMID 12514257.
- ↑ (2013. március 1.) „Regulatory effects of Cu, Zn, and Ca on Fe absorption: the intricate play between nutrient transporters”. Nutrients 5 (3), 957–970. o. DOI:10.3390/nu5030957. PMID 23519291.
- ↑ (2015. január 1.) „Egg and egg-derived foods: effects on human health and use as functional foods”. Nutrients 7 (1), 706–29. o. DOI:10.3390/nu7010706. PMID 25608941.
- ↑ (2014. november 13.) „Observations of the "egg white injury" in ants”. PLOS ONE 9 (11), e112801. o. DOI:10.1371/journal.pone.0112801. PMID 25392989.
- ↑ (1968. február 1.) „Human biotin deficiency. A case history of biotin deficiency induced by raw egg consumption in a cirrhotic patient”. The American Journal of Clinical Nutrition 21 (2), 173–82. o. DOI:10.1093/ajcn/21.2.173. PMID 5642891.
Források[szerkesztés]
- Shahidi, Fereidoon. Antinutrients and phytochemicals in food. Columbus, OH: American Chemical Society (1997). ISBN 0-8412-3498-1