Antitápanyag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A fitinsav (a képen deprotonált fitát anion) egy antitápanyag, amely megzavarja a táplálékból származó ásványi anyagok felszívódását.

Az antitápanyagok természetes vagy szintetikus vegyületek, amelyek akadályozzák a tápanyagok felszívódását.[1] A táplálkozási tanulmányok az élelmiszerekben és italokban gyakran előforduló antitápanyagokra összpontosítanak. Az antitápanyagok megjelenhetnek gyógyszerek, élelmiszerekben természetesen előforduló vegyszerek, fehérjék vagy maguk a tápanyagok túlzott fogyasztása formájában. Az antitápanyagok a vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz való kötődésük révén hatnak, gátolhatják azok felvételét vagy gátolhatják az enzimek működését.

A történelem során az emberek azért termesztettek növényeket, hogy csökkentsék az antitápanyagok mennyiségét, és olyan főzési folyamatokat fejlesztettek ki, amelyek eltávolították azokat a nyers élelmiszerekből és növelték a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét, különösen az olyan alapvető élelmiszerekben, mint a manióka.

Módszerek[szerkesztés]

Ásványianyag-felvétel gátlása[szerkesztés]

A fitinsav erősen kötődik az ásványi anyagokhoz, például a kalciumhoz, a magnéziumhoz, a vashoz, a rézhez és a cinkhez. Ez csapadékképződést okoz, ami az ásványi anyagokat hozzáférhetetlenné teszi a belekben.[2][3] A fitinsavak gyakoriak a mogyorófélék héjaiban, a magokban és a gabonában, szerepük fontos a földművelésben, az állatok etetésében és az eutrofizációban az ásványi anyagok kelátképzése és a környezetbe kerülő kötött foszfátok miatt. A fitát- és tápanyagmennyiséget csökkentő malomhasználat nélkül[4] a fitátok mennyiségét hisztidin-savfoszfát hozzáadásával csökkentik.[5]

Az oxálsav és az oxalátok számos növényben vannak jelentős mértékben jelen, különösen a rebarbarában, a teanövényekben, a spenótban stb. Ezek a kalciumhoz kötődnek, megakadályozva felszívódását.[6]

A glükozinolátok a jódfelvételt akadályozzák, a pajzsmirigyfunkciót módosítva, így goitrogének. Többek közt a brokkoli, a káposzta, a mustárnövény, a retek és a karfiol tartalmazza.[6]

Enzimgátlás[szerkesztés]

A proteázgátlók akadályozzák a bélben lévő proteázok, például a tripszin vagy a pepszin működését, akadályozva a fehérjék lebontását és felszívását. Például Bowman–Birk-tripszininhibitor van a szójababban.[7] Egyes tripszininhibitorok és lektinek megtalálhatók a hüvelyesekben, és az emésztést befolyásolják.[8]

Egyéb[szerkesztés]

A szükséges tápanyagok túlzott bevitele is antitápanyagokhoz hasonló hatást válthat ki. Például a sok rost addig csökkentheti a bélrendszeren való áthaladási időt, hogy más tápanyagok már nem vehetők fel. Azonban ezt gyakran nem a rostoknak, hanem a rostot tartalmazó ételekben lévő fitinsavaknak tulajdonítják.[9][10] A magas vastartalmú ételek magas kalciumtartalmúakkal együtt csökkenthetik a vasfelvételt a hDMT1 vastranszportfehérjét tartalmazó mechanizmussal, melyet a kalcium gátol.[11]

Az avidin nyers tojásfehérjében aktív formában található antitápanyag. Erősen kötődik a biotinhoz,[12] és biotinhiányt okozhat állatokban[13] és szélsőséges esetekben emberben.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oxford Dictionary of Biochemistry and Molecular Biology. 2006. ISBN 978-0-19-852917-0 Hozzáférés: 2023. augusztus 15.  
  2. (2003. február 1.) „The effect of phytic acid and some natural chelating agents on the solubility of mineral elements in oat bran”. Food Chemistry 80 (2), 165–70. o. DOI:10.1016/S0308-8146(02)00249-2.  
  3. (1980) „Phytic acid interactions in food systems”. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 13 (4), 297–335. o. DOI:10.1080/10408398009527293. PMID 7002470.  
  4. (2008. március 1.) „Phytate: impact on environment and human nutrition. A challenge for molecular breeding”. Journal of Zhejiang University Science B 9 (3), 165–91. o. DOI:10.1631/jzus.B0710640. PMID 18357620.  
  5. (2012. április 19.) „In silico characterization of histidine Acid phytase sequences”. Enzyme Research 2012, 845465. o. DOI:10.1155/2012/845465. PMID 23304454.  
  6. a b (2010. szeptember 1.) „Naturally occurring food toxins”. Toxins 2 (9), 2289–332. o. DOI:10.3390/toxins2092289. PMID 22069686.  
  7. (1987) „Soybean Bowman-Birk trypsin isoinhibitors: classification and report of a glycine-rich trypsin inhibitor class”. J. Agric. Food Chem. 35 (6), 974. o. DOI:10.1021/jf00078a028.  
  8. (2005. május 1.) „Effects of antinutritional factors on protein digestibility and amino acid availability in foods”. Journal of AOAC International 88 (3), 967–87. o. DOI:10.1093/jaoac/88.3.967. PMID 16001874.  
  9. Fiber”, Linus Pauling Institute, 2014. április 28.. [2018. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 15.) (angol nyelvű) 
  10. (2003. január 1.) „Effects of dietary fibers on magnesium absorption in animals and humans”. The Journal of Nutrition 133 (1), 1–4. o. DOI:10.1093/jn/133.1.1. PMID 12514257.  
  11. (2013. március 1.) „Regulatory effects of Cu, Zn, and Ca on Fe absorption: the intricate play between nutrient transporters”. Nutrients 5 (3), 957–970. o. DOI:10.3390/nu5030957. PMID 23519291.  
  12. (2015. január 1.) „Egg and egg-derived foods: effects on human health and use as functional foods”. Nutrients 7 (1), 706–29. o. DOI:10.3390/nu7010706. PMID 25608941.  
  13. (2014. november 13.) „Observations of the "egg white injury" in ants”. PLOS ONE 9 (11), e112801. o. DOI:10.1371/journal.pone.0112801. PMID 25392989.  
  14. (1968. február 1.) „Human biotin deficiency. A case history of biotin deficiency induced by raw egg consumption in a cirrhotic patient”. The American Journal of Clinical Nutrition 21 (2), 173–82. o. DOI:10.1093/ajcn/21.2.173. PMID 5642891.  

Források[szerkesztés]

  • Shahidi, Fereidoon. Antinutrients and phytochemicals in food. Columbus, OH: American Chemical Society (1997). ISBN 0-8412-3498-1 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]