Anne Vabarna
| Anne Vabarna | |
 | |
| az 1920-as, 1930-as években | |
| Született | 1877. december 21. Võpolsova, Oroszország |
| Elhunyt | 1964. december 7. (86 évesen)[1] Tonja, Észt SZSZK, Szovjetunió |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Vabarna témájú médiaállományokat. | |
Anne Vabarna (Võpolsova, 1877. december 21. – Tonja, 1964. december 7.) észt-szetu énekesnő.
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1877. december 21-én született Võpolsova faluban a Peipus-tó partján. Az éneklést édesanyjától örökölte, akitől nem tudta átvenni a teljes dalrepertoárt, mert édesanyját hétévesen elveszítette. További dalokat tanult nagynénjétől, a testvére tanyáján élő asszonytól és a falu többi énekesétől. 19 évesen férjhez ment, és a közeli Tonja faluba költözött, ahol kilenc gyermeke született. Az 1920-as években énekesnőként vált ismertté. Az 1930-as évektől Szetuföldön kívül is fellépett szerte Észtországban; az August Pulst által szervezett népzenész kirándulásokon Finnországban és a második világháború után Moszkvában, valamint számos alkalommal Tallinnban.[2]
1914-ben, majd 1923 nyarán találkozott Armas Otto Väisänen finn népzenegyűjtővel, akivel együttműködve 8500 verssor született, köztük a szetuk első (esküvői) 5580 soros eposza a Suurõq sajaq, amelyet 1923-ban vettek fel fonográfra.[3]
1927-ben Paulopriit Voolaine (1899–1985), a Tartui Egyetem Filológiai Karának hallgatója felkérésére elmondta a szetu nyelvű Peko eposzt. 1928 elején Voolaine az Eesti Kirjandus (Észt irodalom) folyóiratban publikálta az eposz kivonatát.[4]
1927 végén ismét Voolaine kérésére hat hét alatt diktálta le az Ale című versesregényt. A kézirat összesen 10 042 sort tartalmazott két jegyzetfüzetben, és két hónappal később Voolaine bemutatta az észt közönségnek a népi elbeszélő új művét. Anne Wabarna és Woolaine együttműködése tovább folytatódott, és az utóbbi kezdeményezésére Anne továbbfejlesztette a Peko témát. Az eredmény 1929 végére elkészült. A Peko-eposz II. része, amely 4318 sort tartalmazott.[3]
Az eposz 29 énekből (5362 sor) áll, és azt egy 14 énekből (2594 sor) álló, bár hozzá nem szorosan kapcsolódó epilógus követi.[5] "A keresztény elemekkel már „megszelídített” pogány gabonaistenségről, Pëkóról szóló mű" szetu nyelvű eredetije 1995-ben jelent meg először.[6] Magyarra fordította Pusztay János (2017).
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szetuföldi az eredeti szetu kultúra megőrzése terén végzett kiemelkedő munkáért Anne Vabarna-díjat alapított és adományoz.[7]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dédunokája, Jane Vabarna (1980) észt kulturális és művészeti személyiség, a szetu kultúra népszerűsítője, a kézimunka mestere. Ükunokája, Jalmar Vabarna (1987) észt nép- és popdalok előadója.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Paulopriit Voolaine. "Setu lauluema Vabarna Anne "Peko (Pekolanõ)"". Eesti Kirjandus nr 22, 1928, lk 6-21.
- Paulopriit Voolaine. "Setu lauluema Vabarna Anne "Peko laulu" II osa". Eesti Kirjandus nr 24, 1930, lk 378-389.
- Peko. Setu rahvuseepos. Kuopio: Snellman-Instituutti, 1995.
- Magyarul: Vabarna, Anne: Pekó. Szetu eposz. Fordította: Pusztay János. A Nap Kiadó, Budapest, 2017 (126 oldal).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- ↑ "Anthology of Estonian Traditional Music – Anne Vabarna" (angol nyelven). https://www.folklore.ee/. Hozzáférés: 2022. május 19.
{{cite web}}: External link in|publisher= - 1 2 "Setu lauluema Anne Vabarna" (észt nyelven). folklore.ee. Hozzáférés: 2022. május 19.
- ↑ "Народность сето. Обычаи сето. Эпос сето "Пеко"" (orosz nyelven). bibliopskov.ru. Hozzáférés: 2022. május 19.
- ↑ Gál József: Pusztay János kis szetu enciklopédiája Vasi Szemle, 2017. 6. szám. Hozzáférés: 2025-11-13.
- ↑ Mészáros András: A Pusztay János átültetésében megjelent észt (szetu) hősköltemény, a Pëkó zárt ë-zése Vasi Szemle, 2022. 2. szám. Hozzáférés: 2025-11-13.
- ↑ "Anne Vabarna nimelise omakultuuripreemia väljaandmise kord" (észt nyelven). riigiteataja.ee. Hozzáférés: 2022. május 19.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Вабарна, Анне című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anne Vabarna című észt Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
