Andres Ehin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andres Ehin
A HeadRead Irodalmi Fesztiválon 2011. május 29-én
A HeadRead Irodalmi Fesztiválon 2011. május 29-én
Született1940. március 13.[1][2]
Tallinn
Elhunyt2011. december 10. (71 évesen)[1][2]
Állampolgársága
GyermekeiKristiina Ehin
Foglalkozása
IskoláiTartui Egyetem
KitüntetéseiA Fehér Csillag érdemrend IV. osztálya
SírhelyeMetsakalmistu
A Wikimédia Commons tartalmaz Andres Ehin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Andres Ehin (Tallinn 1940. március 13. – 2011. december 10.) észt költő, író és műfordító.

Élete[szerkesztés]

Andres Ehin szülei Oroszországból származtak, de németül beszélő evangélikus iskolákba jártak. 1921-ben az észt állampolgárságot választották. Az észt, a német és az orosz nyelvet egyformán, a franciát mint idegen nyelvet beszélték. Andres Ehin apja az adóigazgatás vezetője volt, az édesanyja fordítóként dolgozott az újonnan alapított Észt Külügyminisztériumban.

Andres Ehin az érettségi megszerzése után a finnugor nyelveket tanulta a Tartui Egyetemen. 1964-től 1965-ig tanított. 1964 és 1972 között számos észt kulturális folyóirat szerkesztője volt. 1974 óta szabadúszó íróként dolgozott. 1968-tól 1989-ig az SZKP tagja volt. Észtország függetlenségének visszaszerzése után elsősorban az Észt Zöld Mozgalom érdekében kampányolt.

A verseiben erősen támaszkodott a szürrealizmusra . Ezen felül a spanyol modernizmus és az expresszionizmus adott lendületet a munkáinak. Számos észt irodalmi díjat nyert.

Családja[szerkesztés]

1975. október 3-án feleségül vette Ly Seppel írót és fordítót. Gyermekeik: Piret, Kristiina (költő) és Eliisa.

Művei[szerkesztés]

2010. május 8-án Tallinnban

Versek[szerkesztés]

  • Hunditamm (1968)
  • Uks Lagendikul (1971)
  • Luba linnukesel väljas jaurata (1977)
  • Vaimusõõrmed (1979)
  • Tumedusi Ruebaten (1988)
  • Täiskuukeskpäev (1990)
  • Täiskuukeskpäev. Valitud luuletusi 1959–1988 (antológia, 1990)
  • Teadvus on ussinahk (1995)
  • Alateadvus alatasa purjuson (antológia, 2000)
  • Paluteder ja mutrikorjaja (műfordításokat is tartalmaz, 2004)

Prózai művek[szerkesztés]

  • Karske õhtupoolik (1972) Lembit Vahak álnév alatt
  • Ajaviite peerud lähvad lausa lõkendama (novellák, 1980)
  • Rummu Jüri mälestused (regény, 1996))
  • Seljatas sada man (1998, regény, 1998))
  • Tagaaetav (2000)

Ezen kívül számos művet fordított: észt német, angol, orosz, francia és szölkup nyelvről. Ly Seppellel közösen törökről és grúzról is fordítottak. 1984-ben a feleségével együtt történeteket fordított Az Ezeregyéjszaka meséiből észt nyelvre.

A „kazettanemzedék” tagjaival (2011)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Looming magazin éves díja (1994)
  • A Kulturális Alapítvány Irodalmi díja (1996)
  • Ponkala Alapítvány-díj a „Kaarsild” finn költészeti válogatás fordításáért (1988)
  • Az Észt Köztársaság kulturális díja az (2001)
  • A Fehér Csillag érdemrend IV. osztálya (2002)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Andres Ehin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Andres Ehin haikui Terebess.hu (magyarul)
  • Szovjet Irodalom, 1988. január (14. évfolyam, 1. szám, 170-171. oldal)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andres_Ehin&oldid=22895836”