Amphicyon major

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amphicyon major
Evolúciós időszak: Középső miocén
Az állat állkapcsa
Az állat állkapcsa
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvekutyafélék (Amphicyonidae)
Alcsalád: Amphicyoninae
Nem: Medvekutyák (Amphicyon)
Lartet, 1836
Faj: A. major
Tudományos név
Amphicyon major
de Blainville, 1841[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amphicyon major témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amphicyon major témájú kategóriát.

Az Amphicyon major az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és az Amphicyoninae alcsaládjába tartozó faj.

Az Amphicyon emlősnem típusfaja.

Tudnivalók[szerkesztés]

Az állat állkapocscsontja

Ennek az emlősállatnak a kövületeit több európai országban is megtalálták (például Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Angliában és Törökország nyugati - európai - részén).[1] Az állat a középső miocén korszakban élt, 16,9-9 millió évvel ezelőtt.[1] Az első kövületek egy spanyolországi lelőhelyről, a katalóniai La Seu d'Urgellből származnak. Ezeket 1908-ban, Fernán Paget helybéli farmer találta meg. Az ember, a maradványokat (egy combcsont, a koponya egy része, állkapocs és csigolyák) Luis Cañedónak küldte, aki tanulmányozta és rendszerezte őket. Az Amphicyon major Európa középnyugati részén élt, mérsékelt övi, félerdős területen. Kihalásának okát, mint a többi medvekutyafélék esetében, még nem tudják pontosan. Egyik ok a kontinensek mozgása, amely megváltoztatta az éghajlatot, és az állat nem tudott elég gyorsan alkalmazkodni. A másik feltételezés szerint, az új ragadozók (például macskafélék, kutyafélék), amelyek jobban alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz, kiszorították az Amphicyon majort és rokonait.

Megjelenése[szerkesztés]

Az Amphicyon majornak sokféle vonása van, amely hasonlít a mai ragadozókéhoz: hosszú macskaszerű hát és farok, széles medveszerű talp, amelyen nem visszahúzható karmok ültek, és kutyaszerű koponya, amelyben számos fog volt. Az állat hatalmas volt; a hímek testtömege körülbelül 180 kilogramm lehetett.[2] Lehet, hogy aktív vadász volt; inkább lesből támadhatott áldozataira, mintsem üldözte őket. A hímek testhossza 150 centiméter, a nőstényeké körülbelül 135 centiméter lehetett.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Paleobiology Database: Amphicyon major
  2. Figueirido (2011). „Body mass estimation in amphicyonid carnivoran mammals: A multiple regression approach from the skull and skeleton.”. Acta Palaeontologica Polonica 56 (2), 225–246. o. DOI:10.4202/app.2010.0005.  
  3. National Geographic Prehistoric Mammals by Alan Turner

Források[szerkesztés]

  • Turner, Alan (2004) National Geographic Prehistoric Mammals
  • Hunt, Robert M, Jr. (2004) "Intercontinental Migration of Large Mammalian Carnivores: Earliest Occurrence of the Old World Beardog Amphicyon (Carnivora, Amphicyonidae) in North America." in Cenozoic Carnivores and Global Climate by Robert M. Hunt, Jr.[1] Archiválva 2007. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Turner, Allan (2007) National Geographic Mammals of the Tertiary