Amistad (film)
| Amistad (Amistad) | |
| 1997-es amerikai film | |
| Rendező | Steven Spielberg |
| Producer |
|
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | David Franzoni |
| Főszerepben | |
| Zene | John Williams |
| Operatőr | Janusz Kamiński |
| Vágó | Michael Kahn |
| Díszlettervező | Carter Rick |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín |
|
| Játékidő | 152 perc |
| Költségvetés | 36 000 000 $ |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | DreamWorks SKG |
| Bemutató |
|
| Bevétel | 44 200 000 $ |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amistad témájú médiaállományokat. | |
Az Amistad 1997-ben bemutatott amerikai filmdráma, melyet Steven Spielberg rendezett. A film az emberi jogok történetének egyik jelentős, megtörtént eseménysorozatát dolgozza fel.
Rövid leírás
[szerkesztés]Az igaz történeten alapuló, 1839-ben és az azt követő években játszódó film egy csoportnyi, rabszolgasorba szánt afrikai hihetetlen tengeri útjának krónikáját idézi fel. A spanyol rabszolga-kereskedők által elfogott, hazájukban addig szabad emberként élt afrikaiak az Atlanti-óceán nyugati partvidékéhez közeledve, útban az amerikai kontinens felé, fellázadnak elrablóik ellen és elfoglalják azok hajóját, a La Amistadot, hogy megpróbáljanak visszatérni szülőföldjükre. Az amerikai haditengerészet azonban elfogja a hajót, a foglyokat pedig az Államokba viszik, hogy ott büntetőeljárást indítsanak ellenük, emberölés vádjával. Az ebből kibontakozó jogi procedúra hamarosan a nemzetközi figyelmet is felkelti, és alapjaiban ingatja meg az amerikai igazságszolgáltatást.
Cselekmény
[szerkesztés]1839-ben a La Amistad nevű szkúner Kubából szállít rabszolgákat. A fedélzeten Cinqué, egy Sierra Leonéból elhurcolt férfi fellázítja társait, és átveszik az irányítást a hajó felett. A legénység nagy részét megölik, két spanyol navigátort – Pedro Montest és José Ruizt – azonban életben hagynak, hogy hazavigyék őket Afrikába. A spanyolok azonban becsapják őket, és az Egyesült Államok partjai felé veszik az irányt. A hajót az amerikai Washington járőrhajó feltartóztatja, a túlélőket pedig letartóztatják.
Ezután bonyolult jogi csatározás kezdődik. William S. Holabird amerikai ügyész kalózkodással és gyilkossággal vádolja a foglyokat, de a bíróság elutasítja a vádat, mert a cselekmény nem amerikai felségvizeken történt.
Ezt követi a polgári per: Montes és Ruiz azt állítják, hogy a foglyok az ő tulajdonuk, míg a Washington tisztjei mentési díjat követelnek. A spanyol kormány – a fiatal Izabella királynő nevében – beavatkozik, és a Pinckney-szerződésre hivatkozva támogatja a spanyol követelést. Martin Van Buren amerikai elnök, hogy elkerülje a diplomáciai botrányt, utasítja külügyminiszterét, John Forsythot, hogy álljon a spanyolok mellé.
Közben az abolicionista Lewis Tappan és fekete társa, Theodore Joadson – aki maga is egykori rabszolga – elhatározzák, hogy segítenek a foglyoknak. Megkeresik John Quincy Adams volt amerikai elnököt, de ő kezdetben vonakodik. Végül a fiatal, különc ügyvédet, Roger Sherman Baldwint fogadják fel.
Baldwin és Joadson átkutatják a La Amistad hajót, és bizonyítékot találnak arra, hogy a foglyokat Sierra Leonéból rabolták el, majd a portugál Tecora rabszolgahajón szállították át az Atlanti-óceánon – vagyis illegálisan, mivel a transzatlanti rabszolgakereskedelmet már betiltották. A bíró hajlik arra, hogy a foglyokat szabadon engedje.
Van Buren azonban lecseréli a bírót egy fiatalabb, könnyebben befolyásolható emberre, Coglinra. Joadson tanácsért fordul Adamshez, aki azt mondja: a bírósági ügyeket az nyeri, aki a jobb történetet meséli el.
Baldwin és Joadson tolmácsot találnak James Covey személyében, így Cinqué végre saját szavaival mondhatja el, hogyan rabolták el, és milyen borzalmakat élt át az „átkelés poklában”. Baldwin tanúként hívja Charles Fitzgerald kapitányt a brit Nyugat-afrikai Rajtól, aki megerősíti Cinqué vallomását, bár közvetlen bizonyítékot nem tud felmutatni.
A tárgyalás során Cinqué feláll, és megrendítően kiáltja: „Adjátok vissza szabadságunkat!” A bíró végül úgy dönt, hogy a foglyokat szabadon kell engedni, Montest és Ruizt pedig illegális rabszolga-kereskedelem miatt kell letartóztatni.
A déli rabszolgatartók politikai nyomására Van Buren az ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé viszi. Baldwin és Joadson ismét felkeresik Adamsot, aki Cinquével való találkozás után vállalja a képviseletet. Szenvedélyes beszéde meggyőzi a bíróságot: a foglyokat végleg szabadon engedik.
Közben Fitzgerald kapitány brit tengerészei lerohanják Lomboko hírhedt rabszolgavárát, kiszabadítják a foglyokat, majd ágyúkkal lerombolják az erődöt.
Van Buren politikailag meggyengül az ügy miatt, és elveszíti az 1840-es elnökválasztást. A spanyol kormány még évekig követeli a kártérítést, egészen az amerikai polgárháborúig.
A film végén felirat jelzi: Cinqué visszatér Afrikába, de a Sierra Leonéban dúló polgárháború miatt nem találja meg családját.
Szereplők
[szerkesztés]Történelmi háttér
[szerkesztés]A La Amistad (spanyolul: barátság) rabszolgaszállító hajó volt, amely a kubai Havannáról Puerto Principe-be (ma Camagüey) való útja során kitört rabszolgalázadás miatt híresült el. A hajó a 19. században, Amerikában épült kétárbócos szkúner volt, és egy Kubában élő spanyol rabszolga-kereskedő tulajdonában állva Afrikában szabadon élő emberek csoportját szállította az amerikai kontinensre rabszolgának. 1839. július 2-án azonban a hajón szállított 53 rab (49, a nyugat-afrikai mende néphez tartozó, a mai Sierra Leonéből származó felnőtt és 4 gyerek) fellázadt és átvették a hajó felett az irányítást.
A lázadásról a következő időszakban értesült az amerikai haditengerészet, melynek USS Washington nevű hajója a Long Island-i öbölben feltartóztatta és elfogta az Amistadot. Mivel az elfogást amerikai egységek hajtották végre, az ügyben indított eljárást is annak Legfelsőbb Bírósága folytathatta le. Ez 1841-ben először tulajdonjogi perként indult meg, később emberijogi perré módosult a kérdésessé vált státuszú afrikaiak ügyében (hiszen 1808-tól már jogszabály tiltotta a rabszolgaimportot az USA területére).[3] A hajó ügye egyik jelképévé vált a rabszolgaság eltörléséért küzdő abolicionista mozgalmaknak az Egyesült Államokban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ Amistad - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Unidentified Young Man
- ↑ Adalékok a rabszolgaság történetéhez
További információk
[szerkesztés]- Amistad a PORT.hu-n (magyarul)
- Amistad az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Amistad a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Amistad a Box Office Mojón (angolul)
 |
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |