Alois Mailänder
Alois Mailänder | |
Született | 1844 Eschach |
Elhunyt | 1905. január 25. (60-61 évesen) Dreieichenhain |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása | író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alois Mailänder (Ravensburg-Eschach,[1] 1843. március 25. – Dreieichenhain,[2] 1905. január 25.) német misztikus és okkultista volt.
Származása
[szerkesztés]Az eredetileg katolikus Mailänder az egyszerű sorból származó dél-tiroli Anna Mailänder házasságon kívüli gyermeke volt, aki fiatalkorában takácssegéd volt.
Ezoterikus tevékenysége
[szerkesztés]1877-ben, 33-évesen egy Prestel nevű asztalosmester "spirituális tanokba" avatta be. 1890-ben a Frankfurt melletti Dreieichenhain-ban keresztény misztikus-rózsakeresztes irányultságú csoportot alapított és felvette a Johannes (János) rendi nevet. Egyes állítások szerint ő volt az evangélista János apostol legújabbkori inkarnációja, mert "úgy beszélt, mint János".[3] Mailänder e társaság vezetőinek egyike volt. Az összejövetelek helye Mailänder és sógora, Nikolaus Gabele "testvérotthona" ("Bruderheim") volt.[4] Mailänder filantróp is volt és végakaratában úgy intézkedett, hogy a rokonok kifizetése után a vagyon fennmaradó részét egyenlő arányban fizessék ki a dreieichenhaini szegények és egy kisdedóvó megalapítása javára.[5]
A társaság legismertebb tagja az író, misztikus, Gustav Meyrink volt. Az 1892, október 23-ától kezdődő 13-éves tagsága idejéből mintegy 40 levél maradt fenn. Végül Meyrink eltávolodott a csoporttól és annak vezetőjétől, Johannes testvértől, mert egyrészt tevékenységeiket "spiritizmusnak" és "keresztény jámborkodásnak" kezdte tekinteni, másrészt a Johannes testvér által előírt gyakorlatok elhúzódó gerincvelő-gyulladást okoztak.[6] Meyrinken kívül Karl Weinfurter(de), Wilhelm Hübbe-Schleiden(de), Friedrich Eckstein(de) és Franz Hartmann(en) is a csoporthoz tartozott. Ők mind egyben teozófusok is voltak és többüket Rudolf Steiner is jól ismerte a Teozófiai Társulatnál eltöltött évei alatt. Richard Cloud szerint Mailänder volt Steiner első beavatója, a titokzatos "M", akihez Felix Koguzki vezette el.[3] A fentebb említett János apostol Cloud szerint később több inkarnációt is megélt, melyek közül Christian Rosenkreutz és Saint-Germain gróf emelendő ki. Eszerint Rudolf Steinert lényegében maga Christian Rosenkreutz avatta be a rózsakeresztes misztériumokba.[3]
Irodalom
[szerkesztés]- Hartmut Binder. Gustav Meyrink : ein Leben im Bann der Magie (német nyelven). Prága: Vitalis Verlag, 177–199. o. (2009). ISBN 978-3-89919-078-6
- Hans-Jürgen Glowka. Bund der Verheißung (Alois Mailänder), Deutsche Okkultgruppen 1875–1937 – Arbeitsgemeinschaft für Religions- und Weltanschauungsfragen, 105–107. o. (2003). ISBN 3-921513-54-5
- Horst E. Miers. Lexikon des Geheimwissens, 267. o. (1979)
- Frans Smit. Gustav Meyrink : auf der Suche nach dem Übersinnlichen. München: Langen Müller, 151–153. o. (1988)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Dreieichenhain-i Anyakönyvi Hivatal 2/1905. számú halotti bizonyítványa szerint születési helynek Eschach, Ravensburg van megadva. Eschach a hajdani weißenau-i Sternberg-Manderscheid uradalomhoz tartozott, mely 1835. március 30-án adásvétel révén Württemberg államra szállt. A Mailänder által gyakran születési helyként megnevezett Fidazhofen Eschach falusias településrésze.
- ↑ Dreieichenhain, templomi anyakönyvi bejegyzés, 1905
- ↑ a b c Richard Cloud: The True Identity of the Elder Brother of Rudolf Steiner Revealed (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 14.)
- ↑ Solmische-Weiher-Straße 22, Dreieichenhain. vö. Roger Heil. Okkultistische Sekte im Dreieichenhain der Jahrhundertwende, Landschaft Dreieich – Blätter für Heimatforschung (német nyelven). Heimatkundlichen Arbeitskreis Dreieich, 120–125. o. (1990). ISBN 3-9801962-1-6
- ↑ Ludwig Hein: Mailänders Stiftung für die Kleinkinderschule 1905. itt: Dreieichenhain, templomi anyakönyvi bejegyzés, 1905
- ↑ Gustav Meyrink: Fledermäuse. München 1981, S. 241f u. 410
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alois Mailänder című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.