Alburnus hohenackeri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Alburnus hohenackeri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. hohenackeri
Tudományos név
Alburnus hohenackeri
Kessler, 1877
Szinonimák
  • Alburnus alburnus hohenackeri Kessler, 1877
  • Alburnus alburnus hohenackeri persicus Petrov, 1926
  • Alburnus charusini hohenackeri Kessler, 1877
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alburnus hohenackeri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus hohenackeri témájú kategóriát.

Az Alburnus hohenackeri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés]

Korábban a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) alfajának tekintették.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Alburnus hohenackeri a Transzkaukázus keleti felén található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj legfeljebb 15 centiméter hosszú. A hal oldalvonalán 39-43, többnyire 42 pikkely van. A farok alatti úszó sugarainak száma 14-19, többnyire 16.

Életmódja[szerkesztés]

A lassú folyású vizeket kedveli. A brakkvizet is jól tűri. Planktonnal, rovarlárvákkal és magokkal táplálkozik.

Legfeljebb 3 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Rövid élete során, csak egyszer-kétszer tud ívni. A ragadós ikráit, melyek 1,4 milliméter átmérőjűek, a vízalatti növényszárakra rakja; ritkán rakja a kavicsokra.

Források[szerkesztés]