Albán márna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Albán márna
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Barbus
Cuvier & Cloquet, 1816
Faj: B. albanicus
Tudományos név
Barbus albanicus
Steindachner, 1870
Szinonimák

  • Luciobarbus albanicus (Steindachner, 1870)
  • Messinobarbus albanicus (Steindachner, 1870)

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Albán márna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Albán márna témájú kategóriát.

Az albán márna (Barbus albanicus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az albán márna neve ellenére, nem fordul elő Albániában. Görögország endemikus hala. A Peloponnészosz-félszigeten, valamint a Trichonis, Amvrakia és Pamvotis nevű tavakban található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 30-40 centiméter, maximum 45 centiméter. 49-52 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. A felső ajak peremén 4 bajuszszál ül. Az idősebb példányok tarkója felpúposodó.

Életmódja[szerkesztés]

Rajban élő fenékhal. Tápláléka apró gerinctelenek, különösen rovarlárvák, vízirovarok és puhatestűek. A fiatalok növényeket is esznek.

Szaporodása[szerkesztés]

Május-júniusban ívik. Íváskor egy-egy nőstényt akár 3-7 hím is követhet a homokpadokra.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]