Alashan vapiti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alashan vapiti
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Faj: C. canadensis
(Erxleben, 1777)[1]
Tudományos név
Cervus canadensis alashanicus
(Bobrinskii & Flerov, 1935)
Szinonimák
  • Cervus elaphus alashanicus Bobrinskii & Flerov, 1935
  • Cervus canadensis xanthopygus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alashan vapiti témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alashan vapiti témájú kategóriát.

Az Alashan vapiti (Cervus canadensis alashanicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alashan vapiti Kína Alxa, Kanszu és Sanhszi tartományaiban és Mongólia délkeleti részén élő iszubraszarvas állományait képezi. A legújabb mitokondriális DNS vizsgálat után az Alashan vapitit többet nem tekintik külön alfajnak, hanem iszubraszarvas változatának.[2]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összes vapiti közül, ez az állat a legkisebb testű és legvilágosabb színű. A Cervus canadensis merriami mellett, ezt a vapitit tanulmányozták a legkevesebbet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
  2. Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]