Iszubraszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Iszubraszarvas
Iszubraszarvas suta Oroszországban
Iszubraszarvas suta Oroszországban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Faj: C. canadensis
(Erxleben, 1777)[1]
Tudományos név
Cervus canadensis xanthopygus
(Milne-Edwards, 1867)
Szinonimák
  • Cervus elaphus xanthopygus Milne-Edwards, 1867
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Iszubraszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Iszubraszarvas témájú kategóriát.

Az iszubraszarvas (Cervus canadensis xanthopygus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az iszubraszarvas Szibériában a Bajkál-tótól keletre, az Amur vidékén, Mongólia keleti részén, Kína északi területein és Észak-Koreában fordul elő. A legújabb mitokondriális DNS vizsgálat után az Alashan vapitit, amely Kína Alxa, Kanszu és Sanhszi tartományaiban és Mongólia délkeleti részén él, az iszubraszarvassal vonták össze.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Az iszubraszarvas sötétebb és vörösesebb színezetű, mint a többi alfaj. Nyak- és lábszőrzete sötét, tükre világos. Testméretben és agancshosszban kisebb, mint az észak-amerikai alfajok.

A vapitiszerű bikák nyakán sörény található, de agancsuk jóval kisebb, mint a rokonokké. A bikáktól eltérően, a suták gímszarvasszerűek és nincs sörényük. Az összes vapiti alfajból ez a leggímszarvasszerűbb, mivel elterjedési területén csak a vegyes lombhullató erdőket kedveli, és nyáron a felnőttek háti szőrzetén fehér pettyek láthatók, mint sok gímszarvasnál.

A suta körülbelül 140-180 kilogrammos, míg a bika testtömege 170-250 kilogramm között van.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
  2. Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books, 211. o. (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0 

További információk[szerkesztés]