Akkumulátor- és szárazelemgyártás Magyarországon
Az akkumulátor- és szárazelemgyártás Magyarországon egy gyorsan növekvő jelentőségű gazdasági ágazat. Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia eredményeképpen 2022-re Magyarország terrmelőkapacitását tekintve az akkumulátorgyártás globális élvonalába került, ugyanakkor a beruházások általában tiltakozást váltanak ki a helyi lakosság körében.[1]
Az ágazat szereplőit a 2021-ben alakult Magyar Akkumulátorszövetség fogja össze, melynek elnöke Kaderják Péter.[1]
Gazdaság[szerkesztés]
A jelentős részben emberi tevékenységre visszavezethető éghajlatváltozás egyik oka a fosszilis tüzelőanyagok égetése, ezért az ellene való fellépésnek is fontos eleme a fosszilis energiáról megújuló vagy atomenergiából nyert áram használatára való átállás. Ez egyes területeken, így a közlekedésben az áram tárolásának szükségességét is magával vonja, ezért az elektromobilitás felfutása magával húzza az akkumulátorok iránti kereslet robbanásszerű növekedését is.[1]
Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia eredményeképpen 2022-re Magyarország terrmelőkapacitását tekintve az akkumulátorgyártás globális élvonalába került. Ez azért is fontos, mert a magyar gazdaságban fontos szerepet játszó járműgyártás jelentős fordulatot hajt végre az elektromos autókra való átállással, ami az ágazat átrendeződéséhez és jelentős számú munkahely megszűnéséhez vezethet. 2023 elején Magyarország 40 gigawattórányi üzemelő gyártási kapacitással a világ országai között a 4. helyen áll, ami (elsősorban Kína túlsúlya miatt) az össztermelés 3%-át jelenti. A 2022-ben az országba érkező 2600 milliárd forintnyi külföldi működőtőke-befektetés 73%-át az elektromobilitás, ezen belül elsősorban az akkumulátorgyártás adta. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2016 és 2022 között összesen 44 beruházás részesült állami támogatásban az ágazatból, összesen 15,2 milliárd euró beruházási értékkel és 21 300 fős tervezett foglalkoztatotti létszámmal.[1] A 2023. július végéig bejelentett beruházásokkal a világ 10 legnagyobb gyártója közül 5 már megjelent Magyarországon, melyek összesített piaci részesedése 49%.[2]
A magyarországi akkumulátoripari stratégia összességében tehát illeszkedik a globális trendekbe, de az Európai Unió iparpolitikájától annyiban eltérő pályán halad, hogy előbbi elsősorban európai szereplőkkel kívánja kiépíteni az akkumulátor-értékláncot, míg Magyarországon elsősorban ázsiai cégek betelepülése jellemző.[1]
Cégek[szerkesztés]
| Név | Ország | Tevékenység | Település(ek) | Forgalom | Foglalkoztatás (fő) |
|---|---|---|---|---|---|
| Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. | Dél-Korea | akkumulátorgyártás | Göd | 4075 M EUR (2022) | 2667 (2022)[3] |
| SK On Hungary Kft. (korábban SK Battery Hungary Gyártó Kft.) | Dél-Korea | akkumulátorgyártás | Komárom, Iváncsa | 1 Mrd USD (2022) | 1278 (2022) |
| SK Battery Manufacturing Kft. | Dél-Korea | akkumulátorgyártás | Komárom | 342,9 M USD (2022) | 1033 (2022)[3] |
Gyárak[szerkesztés]
Az alábbi táblázat a 100 milliárd forintot meghaladó értékű megvalósult, illetve bejelentett beruházásokat tartalmazza.
| Cég | Termék | Település | Beruházás (Mrd Ft) | Állami támogatás (Mrd Ft) | Új munkahelyek (fő) | Támogatás megítélése | Építés kezdete | Átadás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. | akkumulátorcella | Göd | ? + 367 | 34 | ? + 1200 | 2021 | 2016 | 2018[4] |
| SK On Hungary Kft. | akkumulátorcella | Komárom | 97,5[5] | 8,2 | 475[5] | 2018 | 2017 | 2020[3] |
| SK On Hungary Kft. (korábban SK Battery Hungary Gyártó Kft.) | akkumulátorcella | Iváncsa | 98 + 593 | 8 + 76 | 410 + 2500 | 2018, 2021 | 2021 | épül[3][1] |
| CATL Hungary Projekt Menedzsment Kft. | akkumulátorcella | Debrecen | 2900 | 350[3] | 9000 | 2022 | épül[1][5] | |
| W-Scope Kft. | szeparátorfólia | Nyíregyháza | 300 | 1200 | 2022 | [1][5] | ||
| LG Chem / Toray Industries Hungary Kft. | szeparátorfólia | Nyergesújfalu | 270 | 2021 | [1] | |||
| EcoPro Global Hungary Zrt. | katód | Debrecen | 264 | 631 | 2021 | [1] | ||
| SK Battery Manufacturing Kft. | akkumulátorcella | Komárom | 199 | 29 | 1000 | 2021 | [1] | |
| Toray Industries Hungary Kft. (Zoltek) | szeparátorfólia | Nyergesújfalu | 128 | 21 | 188 | 2019 | [1] | |
| Eve Energy | akkumulátorcella | Debrecen | 400 | 14 | 1000+[5] | 2023 | [6] | |
| Huayou Cobalt | katód | Ács | 520 | 900 | [7][5] | |||
| Sunwoda Mobility Energy Technology Co., Ltd. (SEVB) | akkumulátorcella | Nyíregyháza | 93−580 | 2024 (terv) | 2025 vége (terv)[2] |
Környezeti és társadalmi hatások[szerkesztés]
Az akkumulátorgyárak létesítése gyakran konfliktusokhoz, illetve tiltakozásokhoz is vezet.[1] Az egyik fő konfliktusforrás, hogy a helyben lakók tartanak a környezetpusztító beruházásoktól és a potenciálisan veszélyes technológiáktól.[8] 2023 októberében a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága állásfoglalást adott ki, melyben hiányolta a beruházásokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés elmaradását, javasolta a hosszú távú és fenntartható társadalmi hasznosságukat megalapozó kormányzati számítások nyilvánosságra hozatalát, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésére, valamint az energia- és vízhasználat és az innováció kérdéseire vonatkozóan.[9][10]
Termőföldek elvesztése és vízigény[szerkesztés]
A nagy léptékű iparfejlesztés velejárója a minőségi mezőgazdasági területek beépítése és a nagy vízigény. Ezek különösen a debreceni CATL-beruházás kapcsán éleződtek ki, mivel a helyszínül választott déli ipari park bővítésének magas aranykorona-értékű földek esnének áldozatul,[8] míg a klímaváltozással fokozottan érintett Alföldön a víz hiánya eleve problémákat okoz.[8][5] Emiatt felmerült egyes folyamatokhoz a szürkevíz használatának lehetősége,[8] a Sunwoda nyíregyházi beruházásának bejelentésekor pedig már eleve hangsúlyozták, hogy 90%-ban erre alapoznak.[2] Hasonló problémák merültek fel a Komáromi Ipari Park esetében is, ahol Tatáról, illetve Tatabányáról építenek vízvezetéket karsztvíz szállítására.[8]
Építési és munkavédelmi problémák[szerkesztés]
A gyárépítések során a kelet-ázsiai cégek megjelenésével egy párhuzamos világ jön létre: a koreai cégek például gyakran csak koreai alvállalkozókkal dolgoznak, a magyarországi cégek csak ezeken keresztül kapcsolódhatnak be; az alvállalkozók helyzete gyakran kiszolgáltatott. Az SK Innovation iváncsai beruházása során például egyes alvállalkozókat a felsőbb szinteken folyó viták miatt nem fizettek ki.[11]
A beruházásokkal kapcsolatban több esetben merültek fel építési szabálytalanságok. A Samsungot például több alkalommal megbírságolták engedély nélküli építkezések miatt. Komáromban elmulasztották a zajvédő fal megépítését; végül a helyi lakosok által létrehozott egyesület által végeztetett zajszintmérés eredményei alapján kötelezte erre a gyárat a kormányhivatal.[12]
Az iváncsai építkezésen 2023 közepéig három munkás vesztette életét,[11] de a beszámolók szerint a gyárak működése során gyakori munkavédelmi szabálytalanságok is járnak halálos áldozatokkal, például Gödön 2021-ben,[12] vagy 2023 márciusában egy szigetszentmiklósi akkumulátor-feldolgozóban.[13] Komáromban 2023 januárjában hidrogén-cianid szivárgása miatt 14 munkást kórházba kellett szállítani.[12]
Veszélyes anyagok és tűzveszély[szerkesztés]
Az akkumulátorgyárak a jelenlegi technológiák szerint veszélyes üzemnek számítanak: vegyi anyagokkal, lítiummal, nehézfémekkel (pl. nikkel, mangán, kobalt)[14] dolgoznak, egyes folyamatoknál fokozott a tűzveszély. Magyarországon ugyanakkor más európai országokhoz képest rossz a szektor megítélése, egyrészt éppen a nagy léptékű fejlesztések, másrészt az elmúlt évtizedben leépített állami környezetédelemmel kapcsolatos bizalom alacsony szintje miatt. Ebből a szempontból a Samsung gödi és az SK komáromi üzeme kapcsán a környékükön élők rossz tapasztalatai is szerepet játszanak. Gödön az üzemnek elvileg zárt rendszerben kellene működnie, mégis egy oldószer (N-metil-2-pirrolidon, NMP) és lítium jelenlétét mutatták ki a talajvízből. Ugyanitt, bár a tűzveszélyesség miatt a lakott területtől távolabb célszerű a gyárakat és raktárakat telepíteni, közvetlenül a lakott területek mellett bővítik az üzemet.[8] A Samsungot 2018 és 2022 között iparbiztonsági okokból hatszor, tűzvédelmi okokból tizenegyszer bírságolták meg a hatóságok, a bírságok mértéke (összesen 47 millió forint) azonban elenyésző, ezért nem ösztönzi a céget a szabályok betartására.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Előd Fruzsina: Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk? (magyar nyelven). telex.hu, 2023. február 6. (Hozzáférés: 2023. július 8.)
- ↑ a b c Aradi Hanga Zsófia: 580 milliárdból épül új akkumulátorgyár Nyíregyházán (magyar nyelven). telex.hu, 2023. július 27. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ a b c d e Tamásné Szabó Zsuzsanna, Vitéz F. Ibolya: Néhány év alatt pénznyomdává válhatnak az akkumulátorgyárakat üzemeltető cégek (magyar nyelven). 24.hu, 2023. június 5. (Hozzáférés: 2023. július 8.)
- ↑ Marcus Williams: Samsung SDI starts work on battery plant for EVs in Hungary (angol nyelven). Automotive Logistics, 2016. szeptember 7. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
- ↑ a b c d e f g Dajkó Ferenc Dániel: Térképre tettük a hazai akkumulátoripart (magyar nyelven). novekedes.hu, 2023. július 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ Spirk József: DK: a debreceni polgármester hazudik, mert letagadta, hogy megállapodtak a második akkugyár építéséről (magyar nyelven). 24.hu, 2023. május 10. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
- ↑ Pál Tamás: 520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson (magyar nyelven). telex.hu, 2023. június 21. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ a b c d e f Előd Fruzsina: Kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak? (magyar nyelven). telex.hu, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB) állásfoglalása a Magyarországon jelenleg működő, telepítés alatt álló és jövőben telepítendő akkumulátorgyárak ügyében (magyar nyelven). Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 20.)
- ↑ Weiler Vilmos: MTA: Hozzák nyilvánosságra a számításokat, amelyek bizonyítják, hogy jók nekünk az akkugyárak! (magyar nyelven). telex.hu, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 20.)
- ↑ a b Weiler Vilmos: Magyarországra jöttünk vállalkozni, csődbe mentünk az iváncsai akkugyár építkezésén (magyar nyelven). telex.hu, 2023. július 25. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ a b c d Előd Fruzsina: Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket (magyar nyelven). telex.hu, 2023. február 20. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ Patakfalvi DÓra: Kiderült, hogy nem egy, hanem két ember halt meg a szigetszentmiklósi akkumulátor-feldolgozó robbanásában (magyar nyelven). telex.hu, 2023. július 28. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
- ↑ Gajdán Miklós. „Nem az ördög műve az akkumulátor”, Autómagazin.hu, 2023. december 21. (Hozzáférés: 2024. január 16.)