Aira Kaal
Aira Kaal | |
Született |
1911. október 25. Pöide Rural Municipality |
Elhunyt |
1988. április 7. (76 évesen)[1] Tartu |
Állampolgársága | észt |
Házastársa | Arthur Robert Hone |
Foglalkozása | |
Iskolái | Tartui Egyetem |
Kitüntetései | Honored Writer of the Estonian SSR |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![]() ![]() |
Aira Kaal (1938-ig Alma-Vilhelmine Kaal, 1939-től Aira Hone; Uuemõisa, Saaremaa, 1911. október 25. – Tartu, 1988. április 7.) észt író, költő és újságíró.
Élete[szerkesztés]
1940-ben végzett a Tartui Egyetem filozófiai karán. Filozófiát, irodalmat és angol nyelvet tanult. Tanulmányai befejezése előtt néhány fantasztikus művet publikált. Üdvözölte Észtország szovjet megszállását és a kommunisták 1940-es hatalomátvételét. Ugyanebben az évben csatlakozott az SZKP-hoz, és újságíróként dolgozott. Észtország német megszállása alatt (1941–1944) a szovjet front mögött tevékenykedett.
1945 és 1950 között a Tartui Egyetemen tanított, a marxizmus-leninizmus előadója volt. Ezen kívül verseket írt, amelyekben dicsérte Sztálint és a pártot. 1951-ben kizárták az SZKP-ból,a desztalinizáció után, 1955-ben vették vissza a pártba.
1980 októberében a „Negyven levél” egyik aláírója volt. Negyven észt értelmiségi azt követelte a szovjet hatóságoktól, hogy tartsák tiszteletben az észt nyelvet és kultúrát, felemelték szavukat a Kreml politikája, a balti államok oroszosítása ellen.
Férje az angol regényíró és irodalomtudós, Arthur Robert Hone (1915–1972) volt.
Művei[szerkesztés]
Esszé[szerkesztés]
- Mehe ja naise psühholoogiast (1936) A férfi és a nő pszichológiája
Regények[szerkesztés]
- Mamma ja mina (1939, Reet Ueilu álnéven ) Anya és én
- Tea Lahkmel (1956)
Verseskötetek[szerkesztés]
- Ma ei anna relva käest (1945) Nem adom ki a fegyvert a kezemből
- Võidurakett (1948) Győzelmi rakéta
- Kodumaa Vaba (1950) Szabad haza
- Meretuuled (1958) Tengeri szelek
- Valitud luuletused (antológia, 1961)
- Üks tigu ilma majata (1968) Csiga, ház nélkül
- Pihlakad pus Ääres (1971)
- Hetked Merega (1976) Pillanatok a tenger mellett
- Saaks kord seda imet veel tuvastati (antológia, 1981) Még egyszer láthatom ezt a csodát
Útleírások[szerkesztés]
- Sajandite vangla (Anglia, 1950) Börtön évszázadok óta
- Muljed ja mõtted India-sõidult (India, 1958) Benyomások és gondolatok az Indiáról
- Pilk tänapäeva hiinasse (Kína, 1961) Pillantás a modern Kínára
- Esimest korda Armenenias (Örményország, 1964) Az első utazásom Örményországban
Rövid prózagyűjtemények[szerkesztés]
- Kodunurga laastud (elbeszélések, három kötet: 1966, 1970, 1978) Hazai történetek
- Seitse tõtt ja seitse valet (1986) Hét igazság és hét hazugság
Magyarul[szerkesztés]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- 1971-ben elnyerte az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes írója címet
- 1978-ban megkapta a Juhan Smuul-díjat
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A kötetben megtalálható 4 verse: Parti fenyők, Egy szürke hétköznap, Ég magasában, Töprengés (Kormos István fordításai).
- ↑ Az antológi adatlapja Moly.hu
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aira Kaal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 833. o. ISBN 963-05-1345-5
További információk[szerkesztés]
- Aira Kaal és Ferdinand Eisen 1984 nyarán (fotó) Észt Pedagógiai Archív Múzeum (észtül)
- Kirjanike Hääli III (Az írók hangjai III.) Discogs
- Aira Kaal Geni.com (angolul)
|