Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abdurrahmán Abdi Arnaut
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa
Született 1616
Meghalt 1686. szeptember 2. (70 évesen)
Buda
Nemzetisége albán
Ország Oszmán Birodalom
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 1667–1686
Rendfokozata vezír
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abdurrahmán Abdi Arnaut témájú médiaállományokat.

Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa (oszmán-törökül: ارناود عبد الرحمن عبدي باشا, mai török nyelven: Arnavut Abdurrahman Abdi Paşa; 1616Buda, 1686. szeptember 2.) albán származású oszmán hadvezér, a Budai vilajet utolsó helytartója.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

1667-ben lépett be az oszmán hadsereghez, 1669-ben ağa (parancsnok) lett. 1673-ban kinevezik Bagdad kormányzójának, 1676-tól Egyiptomot irányítja, 1680-tól a Boszniai vilajet kormányzója. Buda helytartója lett 1682-ben, a török hódoltság 1684-ben került fennhatósága alá.

Ebben az évben alakult meg a Szent Liga azzal a céllal, hogy kiűzzék a törököket Magyarországról, amit 145 éve uralmuk alatt tartottak. Kezdetben XI. Ince pápa anyagi támogatásával a német-római császár, a lengyel király, és a velenceiek összesen 80 ezer katonát küldtek Magyarországra. A hadsereg főleg szász, bajor, brandenburgi és svéd csapatokból állt, de olasz, angol, francia és spanyol katonák mellett 15 ezer magyar katona is segítette a nemzetközi haderőt. A harci szövetséget V. Károly lotaringiai herceg, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Savoyai Jenő herceg vezették, akik a korszak legelismertebb hadvezéreinek számítottak.

1686 júniusában a keresztény haderő ostromot hirdetett Buda ellen. A vár dúskált az élelmiszerben, vízben és a puskaporban, de csupán 8 ezer oszmán katona védte. Korábban az oszmán kormány ígért egy 50 ezer fős alakulatot, de az erősítés nem érkezett meg az ostrom kezdetéig.[2]

Halála[szerkesztés]

Abdurrahmán Abdi Arnaut halála, részlet Benczúr Gyula történelmi festményéből
Abdi pasa, egykorú metszet
Abdurrahmán pasa emlékműve a várban

Szari Szulejmán nagyvezír felmentő serege sosem érkezett meg Budára. 2 hónapnyi bombázás, és egy sorozatnyi sikertelen támadás után, szeptember elején a város romhalmazzá lett. 3 ezer oszmán katona túlélte az ostromot, de Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa szeptember másodikán, az első vonalakban harcolva életét vesztette. A Habsburg Birodalom katonái áttörték a vár északi falát, véget vetve Budán a 145 évnyi török uralomnak.

Korabeli történetírók szerint az oszmán parancsnok, Buda utolsó vezíre az Anjou bástya közelében, félúton a mai Hadtörténeti Múzeum és a Bécsi kapu között halt meg, el, itt emeltek neki emlékművet Szabó György leszármazottai 1932-ben. Szabó György a felszabadító hadsereg katonája volt, és szintén azon a helyen lelte halálát szeptember 2-án. Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa síremlékén három felirat található, magyarul, oszmán-törökül, és jelenkori török nyelven emlékeznek meg a pasáról:

A 145 éves török hódoltság utolsó budai helytartója vezir Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa e hely közelében esett el 1686 nyárutó hava 2 napján délután életének 70-ik évében. Hős ellenfél volt békesség vele!

145 yıllık Türk egemenliğinin son Buda valisi Abdurrahman Abdı Arnavut paşa bu yerin yakınında 1686 eylül ayının 2. günü öğleden sonra yaşamının 70. yılında maktul düştü. Kahraman düşmandı, rahat uyusun![3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Memorial to Abdurrahman Abdi Arnavut Pasha (angol nyelven). The Virtual Tourist. (Hozzáférés: 2012. szeptember 18.)
  2. Megkezdődik Budavár keresztény ostroma. Rubiconline. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  3. Abdurrahman pasa emlékműve. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2015. július 22.)

További információk[szerkesztés]