A szolga
| A szolga (The Servant) | |
| 1963-as brit film | |
| Rendező | Joseph Losey |
| Producer | Joseph Losey |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | John Dankworth |
| Operatőr | Douglas Slocombe |
| Vágó | Reginald Mills |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 114 perc |
| Költségvetés | 138 005 £ |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Netflix |
| Bemutató | |
| További információk | |
A szolga (eredeti cím: The Servant) 1963-ban bemutatott fekete-fehér brit filmdráma Joseph Losey rendezésében. A forgatókönyvet Harold Pinter írta, Robin Maugham 1948-as The Servant című kisregényéből. A főbb szerepekben Dirk Bogarde, Sarah Miles, James Fox és Wendy Craig látható.
1963 szeptemberében mutatták be a 24. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, majd november 14-én a londoni mozikban. Pozitív kritikákat kapott, a 17. BAFTA-gálán számos díjat és jelölést szerzett.
A 20. századi brit filmművészet legjobbjai közt tartják számon.[3][4]
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tony gazdag londoni fiatalember, saját bevallása szerint Brazíliában tervez városokat felépíttetni. Új, angliai otthonába beköltözve felfogad lakájként egy Hugo Barrett nevű férfit. Barrett könnyedén veszi a munka kihívásait és gazdájával – eltérő társadalmi osztályukhoz méltó kereteken belül – jó viszonyt alakít ki. Ez azonban megváltozik, amikor Tony barátnője, Susan találkozik a szolgálóval. A nő gyanúsan tekint rá és arra kéri barátját, mondjon fel alkalmazottjának, de ő ezt visszautasítja.
Hogy szeretőjét, Verát is maga mellett tudhassa, Barrett meggyőzi munkaadóját egy szobalány szükségességéről. Amikor Tony ebbe beleegyezik, Barrett a nővéreként mutatja be a lányt. Barrett bátorítására Vera elcsábítja új főnökét. Amikor Tony és Susan előbb ér haza vakációjukról, megdöbbenve találják Barrett-et és Verát az ágyban. A "vérfertőzés" miatti dühében Tony Barrettre támad, de az elmagyarázza valódi kapcsolatát a lánnyal, aki állítása szerint a menyasszonya. Verával nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy korábban Tony is szexuális kapcsolatba került a szobalánnyal, Susan döbbenetére. Tony elküldi őket és Susan is távozik.
Tony azonban már túlságosan függ Barrett és Vera szolgálataitól. Részegessé válik, amit az is súlyosbít, hogy Susan nem válaszol a telefonhívásaira. Tony egy bárban összefut volt szolgálójával, és ő visszakönyörgi magát az állásba. Ennek érdekében előad egy kitalált sztorit, mely szerint Vera belőle is bolondot csinált.
A két férfi kapcsolata azonban gyökeresen megváltozik: a korábban szerény Barrett immár hatalmaskodik munkaadója felett, míg az gyerekesen kezd viselkedni. A szolgáló Verát is visszahívja a házba. Susan felbukkan és megpróbálja visszahívni magához Tonyt. A férfi azonban már teljes mértékben az őt alkohollal és prostituáltak társaságával ellátó Barrett-től függ. Susan váratlanul megcsókolja a lakájt, aki erőszakosan viszonozza ezt. A részeg Tony megpróbál közbeavatkozni, de elesik és a prostituáltak kinevetik. Tonyból ekkor kirobban dühe, ezért Barrett mindenkit elküld a házból. Távozása előtt Susan egyik ékszerével megpofozza Barrett arcát, ezután az egy pillanatra megdöbbent férfi felsegíti rá kabátját és a nő távozik.
Barrett felsétál az emeletre, ahol Vera vár rá, elhaladva a részegen a földön heverő és egy italt szorongató munkaadója mellett.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szerep | Színész | Magyar hang[5] |
|---|---|---|
| Hugo Barrett | Dirk Bogarde | Kautzky József |
| Vera | Sarah Miles | Almási Éva |
| Susan Stewart | Wendy Craig | Földi Teri |
| Tony | James Fox | Tordy Géza |
| Lady Agatha Mounset | Catherine Lacey | |
| Lord Willie Mounset | Richard Vernon | |
| püspök az étteremben | Patrick Magee | |
| segédlelkész az étteremben | Alun Owen | |
| idősebb nő az étteremben | Doris Nolan | |
| fiatalabb nő az étteremben | Jill Melford | |
| előkelő nő az étteremben | Ann Firbank | |
| előkelő férfi az étteremben | Harold Pinter | |
| lány a telefonfülke előtt | Dorothy Bromiley | |
| dzsesszbanda vezetője | Johnny Dankworth | |
| önmaga (a pubban) | Davy Graham | |
Fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kritikai visszhang
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Rotten Tomatoes-on 51 kritika összegzése alapján 90%-os értékelésen áll. A weboldal szöveges összefoglalója szerint „nem kismértékben Joseph Losey rendező és Harold Pinter forgatókönyvíró kiváló munkájának köszönhetően A szolga művészi precizitással sújt le a társadalmi osztályok közti megosztottságra.”[6]
Díjak és jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szervezet | Év | Kategória | Jelölt mű | Eredmény | Ref. |
|---|---|---|---|---|---|
| British Academy of Film and Television Arts (BAFTA-díj) | 1964 | legjobb brit színész | Dirk Bogarde | Elnyerte | [7] |
| legjobb brit színésznő | Sarah Miles | Jelölve | |||
| legjobb operatőr (fekete-fehér film) | Douglas Slocombe | Elnyerte | |||
| legjobb brit film | Joseph Losey és Norman Priggen (producerek) | Jelölve | |||
| legjobb film bármilyen forrásból | Jelölve | ||||
| legjobb brit forgatókönyv | Harold Pinter | Jelölve | |||
| legígéretesebb elsőfilmes főszereplő | James Fox | Elnyerte | |||
| Wendy Craig | Jelölve | ||||
| Velencei Nemzetközi Filmfesztivál | 1964 | Arany Oroszlán díj | Joseph Losey | Jelölve | |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Freebase adatgyűjtő". Google LLC.
- 1 2 3 4 "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. május 20..
- ↑ Calhoun, Dave; Huddleston, Tom; Jenkins, David; Adams, Derek; Andrew, Geoff; Davies, Adam Lee; Fairclough, Paul; Hammond, Wally (2018. szeptember 10.). "The 100 best British films". Time Out London. Time Out Group. Hozzáférés: 2024. június 24..
- ↑ "Entertainment Best 100 British films - full list" (angol nyelven). BBC News. 1999. szeptember 23. Hozzáférés: 2024. június 24..
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "A szolga - 1. magyar változat (1968) - ISzDb". Internetes Szinkron Adatbázis. Hozzáférés: 2024. június 24..
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "The Servant" (angol nyelven). Rotten Tomatoes. Hozzáférés: 2024. június 24..
Thanks in no small part to stellar work from director Joseph Losey and screenwriter Harold Pinter, The Servant strikes at class divisions with artful precision.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó) - ↑ "Film in 1964 | BAFTA Awards" (angol nyelven). BAFTA. Hozzáférés: 2024. június 24..
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Servant (1963 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A szolga a PORT.hu-n (magyarul)
- A szolga az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A szolga a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A szolga a Box Office Mojón (angolul)
 |
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |