A görög honvédelmi kormány hadüzenete (1916)
A görög honvédelmi kormány 1916. november 25-én hadat üzent a Német Birodalomnak és Bulgáriának.
Története
[szerkesztés]Előzmények
[szerkesztés]Görögország igen szorongatott helyzetbe került, amikor Szerbia 1915-ben összeomlott hiszen, így Bulgária és az Osztrák–Magyar Monarchia is a görögök szomszédja lett. Mivel I. Konstantin görög király németbarát külpolitikát folytatott, a továbbiakban nem lehetett arra számítani, hogy Görögország esetlegesen belép a háborúba. Ezt 1916-ra megelégelte az Antant és a Venizélosz volt görög miniszterelnök vezette ellenzék, ezért kikiáltotta az ideiglenes görög honvédelmi kormányt. Mivel a haditengerészet nagy része és a Szalonikiben állomásozó görög katonaság is a honvédelmi kormányt támogatta, Venziélosz Kréta szigetére költözött 100, őt támogató tiszttel. A vezérkar Krétára való áttelepedését követően megkezdődött a görög hadsereg antantkötelékké való szervezése.
A hadüzenet
[szerkesztés]Venziélosz kormánya sokkal a puccs után, 1916. november 25-én deklarálta a háborút a Német Császárság és Bulgária ellen. De mivel a görög hadsereg nagyobb része a királynak vallott hűséget, ez még nem vezetett hadiállapothoz, sőt Athén utcáin még a kormányhű és a Honvédelmi kormány mellett álló katonák között összecsapásra is sor került, ami végül a királyhű egység lefegyverzésével végződött.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Galántai József: Az első világháború (Gondolat Kiadó, 1980) ISBN 963-280-498-8
| Görög személyek |  | |
|---|---|---|
| Külföldi (francia) személyek | ||
| Politikai események | ||
| Csaták | ||
| Következmények | ||
.png){kind=small}
