Ağdam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ağdam (Աղդամ (Agdam))
Az ağdami mecset romjai, a pusztítás szimbóluma
Az ağdami mecset romjai, a pusztítás szimbóluma
Közigazgatás
Ország  Azerbajdzsán
Jogállás város
Alapítás éve 17??
Körzethívószám +994 26
Népesség
Teljes népesség 3770 fő (2008)
Népsűrűség 0 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 369 m
Terület 2130 km²
Időzóna UTC+04:00
Elhelyezkedése
Ağdam (Azerbajdzsán)
Ağdam
Ağdam
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 39° 59′, k. h. 46° 55′Koordináták: é. sz. 39° 59′, k. h. 46° 55′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ağdam témájú médiaállományokat.

Ağdam, vagy Աղդամ(Agdam) egy szellemváros a Hegyi-Karabah Köztársaságban. A többségében azerbajdzsániak által lakott várost a Hegyi-karabahi háború idején lakoltatta ki, majd romboltatta le a hegyi-karabahi vezetés.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ağdam a Kis-Kaukázusban helyezkedett el, a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán határán. A hozzá legközelebbi nagyváros a Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa, Sztepanakert, mindössze 26 kilométer távolságra Ağdamtól - többek között ez is okozta a város vesztét.

Története[szerkesztés]

Ağdam mecsete eredeti állapotában, egy 2002-es bélyegen

A háború előtt[szerkesztés]

Ağdamot a 18. században alapították. Nevének jelentése azeriül fehér ház. Városi rangra 1828-ban emelkedett, amely bizonyítja a település gyors fejlődését. A település lakói mezőgazdaságból tartották el magukat - bor és vaj is készült itt. A szovjet időkben egy gépgyár is települt Ağdamba, valamint a vasút is kiépült, melynek nyoma a légifelvételeken a mai napig látszik. Becslések szerint a város lakossága a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján 40 ezer főt tett ki.

A hegyi-karabahi háború[szerkesztés]

A hegyi-karabahi háború kitörésével a város addig jónak mondható fekvése egyszerre rémessé vált. A település az autonóm, legfőképpen örmények által lakott hegyi-karabahi autonóm régió (amelyet még a Szovjetunió idején Sztálin helyezett át az Azerbajdzsáni SZSZK kezelésébe, hasonlóan a ma már csak papíron létező örmény és azeri enklávékhoz, és a Nahicseván autonóm régióhoz - egyesek szerint szórakozásból, mások szerint a nemzetiségi ellenállás enyhítésére) és Azerbajdzsán határán helyezkedett el, a hegyi-karabahi fővároshoz igen közel, ám azeri muszlim lakossággal. Mindez azt eredményezte, hogy heves harcok dúltak a vidéken.

Az azeri haderő berendezkedett a városba, hogy onnan BM-21 Grad rakétákat lőjön hegyi-karabahi, főként civil célpontokra Sztepanakertben. Ezt a hegyi-karabahi vezetés 1993-ra elégelte meg, és június 12-én elkezdte ostromolni a várost (mindkét fél körülbelül 6.000 katonát tudott felmutatni, ismeretlen számú harckocsikkal és légi támogatással). Ezalatt az idő alatt egyik fél sem riadt vissza a túszejtésektől, civil célpontok módszeres támadásától. Bő egy hónap után, miután július 5-étől a város körbe lett zárva, az azeri hadsereg július 23-án adta meg magát, feladva ezzel két kisebb települést, Merzilit és Yusifcanlıt is.

A Hegyi-Karabahi Védelmi Haderő azonban úgy látta, hogy fennáll a veszélye egy esetleges nagyobb erejű azeri ellentámadásnak, valamint a szinte teljesen azeri lakosságú település sem volt egy életbiztosítás ilyen közel Sztepanakerthez, így szinte az ostrom után egyből hozzáláttak a város kitelepítéséhez és lerombolásához. Nem csak Ağdamot pusztították el módszeresen, az összes környékbeli falu, település is erre a sorsra jutott. A város helye a mai napig hegyi-karabahi kézen van.

A város ma[szerkesztés]

A város épületei ma

A város tehát 1993 nyara óta lakatlan, ám jól jellemzi az azeri hatóságoknak a hozzáállását a hegyi-karabahi kézen lévő területekhez, hogy a település a mai napig regisztrálva van a becsült 40 ezer fős lakosságszámmal, és az Ağdami járás székhelyeként tartják nyilván. A szellemvárost a hegyi-karabahiak továbbra is ütközőzónaként tartják fent Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán között, így turistáknak nem, vagy csak ritkán és nehezen megközelíthető. Ezenkívül jelképe is lett a hegyi-karabahi háborúnak: a Lonely Planet 2008-ban úgy nevezte, hogy a Kaukázus Hirosimája

Kultúra[szerkesztés]

Zeneművészet[szerkesztés]

A város életében fontos szerepet játszott a mugham zene, amely tradicionális a Karabah régióban, működött is egy mugdam zeneiskola, amely előadásokat is tartott.

Sport[szerkesztés]

Ağdam város labdarúgócsapata a Qarabağ FK, amely 1951-es alapításától egy tízéves megszűnési periódust leszámítva 1993 közepéig a városban játszotta mérkőzéseit, hazai pályája az Imarat stadion volt. Az 1992-ben alapított azeri labdarúgó bajnokságot meg is nyerte 1993-ban, így az első olyan bajnokcsapat lett, amelynek nem Baku a székhelye. Bár az ostrom óta a mérkőzéseit a Tofik Bahramov stadionban játssza Bakuban, a csapat identitásában a mai napig ağdamiként tekint magára.

Más lerombolt azeri települések[szerkesztés]